Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

129 kieszközlött biztosítást azon okból, hogy ezen Ítélet a felebbviteli bíróság által megsemmisíttetett, feloldani nem lehet; ily biztosítás egyátalában mindaddig meg nem szüntethető, mig a fölebbviteli bíróságnak az első bírósági ítéletet megváltoztató határozata jogerőre nem emelkedett. (1870. mart. 3-án 1258. sz. a. semm. sz. h.) Biztosításnak ítélethozatal után csak akkor van helye, midőn a felebbező alperes valaminek teljesítésére, vagy eltűrésére feltétlenül marasztaltatott. Ily feltétlen marasztalásnak nem tekinthető, ha a marasztalt fél bizonyos ingatlan vagyon átadására csak a zálogsomma lefizetése mellett köteleztetett. Ily esetben biztosítás elrendelésének nincs helye. (1870. decz. 30-án 13384. sz. a. semm. sz. h.) A biztosítást, illetőleg zárlatot megtagadó alsó bírósági végzés ellen intézett semmiségi panasz folytán asemmítőszék hivatva van, nemcsak a helytelenül hozott elutasító végzést megsemmisíteni, hanem egyszersmind a zárlatot, illetőleg biztosítást is elrendelni. (1869. nov. 5-én 2558. sz. a. semm. sz. h.) Ha a zárlatot a büntető bíróság rendeli el, annak határozata ellen nem a perrend által engedett semmiségi panasznak, hanem a bűnvádi eljárásban engedett felebbezésnek van helye. (1870. jul. 28-án 7032. sz. a. semm. sz. h.) Újító felperes azon pénzösszegre, melyet az alapperben ellene hozott elmarasztaló ítélet folytán letéteményezett, csak ptrendtartás 338. §-ában előirt feltételek kimutatása mellett eszközölhet biztosítást. (18 70. nov. 10-én 10336. sz. a. semm. sz. h.) Pert újító alperes javára is az általa felperesnek fizetendő vagy már fizetett kielégítési összegre vezetendőleg csak a ptr. 338. §. minden feltételeinek igazolásai mellett — rendelhető el a biztosítás. (1870. decz. 10-én 12859. A M. KIK. CUEIA HAT. 9