Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

119 van az igazolásnak. (1869. jul. 23-án 375. sz. a. semm. sz. h.) 307. §. Igazolás ideje. Az igazolási kérelemre, mint a per folytán beadott periratra a ptr. 64. §-ban előirt kellékek szigorú alkalmazásának szüksége fenn nem forog. (18 70. febr. 8-án 5074. sz. a. semm. sz. h.) Az igazolási kérelem 15 napi határideje minden különbség nélkül azon napot követő naptól számítandó, mely napon az elmulasztott jogcselekvény teljesítendő lett volna. Nem tesz különbséget, ha a fél a megbizottja által elkövetett mulasztásról később értesült és csak később vett is tudomást, (1870. febr. 25-én 1219. sz. a. semmítőszéki határozat). 309. §. Igazolás a rendes eljárásban. Rendes eljárásban az igazolás kérdése feletti tárgyalást kötelesek a felek még a kitűzött határnapon, tehát egy nap alatt befejezni s ezen határnapot sem halasztani, sem hosszabbítani nem lehet. (Ptr. 148, 150. §§. 1870. jun. 6. 5695. sz. a. semm. sz. h.) Azon esetben, ha a per fölvétele után valamely perirat beadására kitűzött határnapon egyik fél sem jelent meg: a ptrendtartásnak nem 113 , hanem 143. §-a alkalmazandó, s ehez képest a peitárnok csak az igazolási kérelem beadására kiszabott határidő eltelte után tartozik a periratokat a törvényszékhez bemutatni. Ez pedig, ha az igazolási kérelem mnga idejében beadatott, mindenekelőtt ennek szabályszerű tárgyalását köteles elrendelni s csak az igazolási kérdés eldöntése után határozhat a főügyben. (1869. sept. 30-án 1540. sz. a. semm. sz. h.)