Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

116 sági előadására vagy eldöntésére, mintbiró, befolyt. (1871. febr. 14-én 1101. sz. a. semm. sz. h.) A királyi itélő tábla az elébe felvitt ügyben az eljárt első biróságot illetéktelennek találván, köteles az iratokat a semmítőszékhez felterjeszteni. Annak jogköréhez nem tartozik az ítéleteket hivatalból megsemmisíteni. (1870. mart. 31-én 2735. sz. a. semm. sz. h.) Polgári természetű perben — belügyminiszteri tilalmi rendelet alapján — kihágási birságban való elmarasztalásnak nincs helye. Ily esetben a 297. §. 112. és 304. §§. alapján hivatalból figyelembe veendő' semmiség fordul elő. (1870. jul. 13-án 6505. sz. a. semm. sz. h.) Midőn az eljáró biróság az ügy érdeme fölött nem itéletileg, hanem végzéssel határoz, oly semmiséget követ el, mely a ptr. 304. §. értelmében hivatalból is figyelembe veendő (1870. aug. 18-án 6485. sz. a. semmítőszéki határozat). A ptr. 297. §. 14. pontjába ütköző, s igy a 304. §. szerint hivatalból észreveendo semmiségi eset sem forog fenn oly esetben, midőn felperes, ki a keresetlevél beadásakor még kiskorú volt, — a per folyama közben — a válaszirat beadása előtt nagykorúvá, s igy önképviseletre képessé válván, e pert ezután is folytatja , s ez által a kiskorúságában véghezvitt cselekményeket, különösen pedig a keresetlevélnek beadását is jóváhagyta. (1870. decz. 21-én kelt semmítőszéki határozat). Az ősiségi perek folytathatósága iránti kérdés a felebbviteli biróságok által hivatalból vizsgálandó oly esetekben is, midőn az e kérdésben hozott alsó birósá^i határozat a felek által jogorvoslattal meg nem támadtatott. (1871. febr. 1-én 14037. sz. a. semmítőszéki határozat ; a semmítőszéki döntvény gyűjteményéből). A távollevő részérei ügygondnok rendelése körül a