Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

'.II csak 8 napi határidőt tűzött ki. Ezen semmiségi eset a 297. §. 12. sz. pontjának szabálya alá esik. (1870. mart. 21-én 2460. sz. a. semmítőszéki határozat). 255. §. Törvényes szünnapok. A ptr.255. §-a által az 1840. 15. t. cz. II. r. 201 §-a fenntartva levén, törvényszéki szünnapoknak csak a vasárnapok és a római kath. vallás ünnepei tekintendők, melyeken a bíróság sem ülést nem tarthatván, sem más birói cselekvényt nem végezhetvén, ha valamely fél az ily napra kitűzött határnapot mulasztotta el, igazolással élhet. (1870. jan. 28. 5066. sz. a. semmítőszéki határozatA görög szertartási! egyházbeliek húsvéti ünepeik nem tartoznak a törvényesen meghatározott szünnapok közé. E szerint a határidőbe azok is beszámíthatók. A törvényes szünnapok megalapítása és számításánál az 1840. 15. t. cz. 201. §-a szolgál irányadóul. (1870. aug. 3-án 7519. sz. a. semmítőszéki határozat). 256. §. Az ítélet végrehajthatósága. Az Ítélet megsemmisítendő, ha abban a bíróság az elmarasztalást csak a keresztlevélre való hivatkozással mondotta ki, a marasztalási összeg meghatározása nélkül. (1870. mart. 21-én 2600 sz. semm. határozat). Ha a birói határozatban a kötelezettség teljesítésére bizonyos határidő kitűzve nincs razvégrehajthatónak nem tekintethetik. A törvényszék tehát szabályszerűen és felperes érdekében jár el, midőn a végrehajtási kérelemnek ily esetben helyt nem ad, hanem előbb a kötelezettség teljesítésére határidőt tűz ki, és csak ennek eltelte után utasítja felperest ujabb kérvény beadására. (1870. aug. 25-én 7771. sz. a. semmítőszéki határozat.)