Herczegh Mihál (szerk.): A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai. A polgári törvénykezési rendtartás (1868:54. tcz.) §§-ai szerint. Első folyam (Pest, 1871)

4. LSŐ CziM. A bíróságokról. L FEJEZET. Bírósági szervezet. í- §• Első folyamodást bíróságuk. A sommás bíróság szabályszerűen alalutottnak nem tekinthető, ha a szolgabíró egyedül vett részt a határozat hozatalánál. (1870. január 12-én 3406, sz. a. semmítőszéki határozat.) A szolgabírói bíróság nem tekintethetik az esküdttárs nélkül szabályszerűleg alakítottnak. Megsemmítendő azon biztosítást rendelő végzés, melyet csak magában a szolgabíró — esküdt nélkül — hozott s adott ki. (1869. decz. 17-én 3542. sz. a. semmítőszéki határozat.) A szolgabiróságok illetősége az előttük indítható perekben csak az illető járásokra s nem az egész megyére terjed ki. A felek a permegindítás tekintetéből a megye szolgabiróságai közt választhatási joggal nem birnak, habár a ptr. 1. §-ban első folyamodási bíráskodással a szolgabirák általában ruháztattak is fel - a megyékben. (1870. márcz. 18-án 2149. sz. a. semm. sz. hat.) A szolgabírói illetőség azon járásra szoríttatik, melyre a szolgabiró megválasztatott. (1870. május 14-én 3058. sz. a. semmítőszéki határozat.) A M. KIR. CURIA HAT. 1