Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)
T. — Fizetésre kötelezettek. a panaszos felperes javára 'bekebelezett 9000 P váltóhitelbizLosítéki tőke, épnek 8% kamatai és 1800 P koltségbiztosítéki összeg erejéig fennálló jelzálogjoga keretében a panaszos felperes részére megítélt 9000 P 'váltótoké, kamat és költségkövetelése, a kiszabandó kincstári illeték és a perben felmerült költség az alperes tulajdonos jelzálogos iinigatlaniából kielégíttessék, és .a felperes panaszost csak az iránti kereseti kérelmével utasította el, hogy az alperes a per költségeiben saját személyében is marasztaltassék. Miután az az ítéleti rendelkezés, amely az alperest a panaszos felperes részére megítélt perköltségnek a jelzálogból való kielégítés útjára való viselésére kötelezi, a költségek tekintetében határozott intézkedést tartalmaz, az 1914. évi XLIII. tc. 55. §-a értelmében a kiszabás alapján készpénzben járó határozati illetéket egészen az alperes 'köteles viselni. Ezért a panasznak helyt adni és a panaszost a terhére előirt fele határozati illeték alól felmenteni kellett. 18Í1. sz. ejh. (1933). A törvénykezési illetékről szóló 1914. évi XLIII. tc. 55. §-ában szabályozott másodsorbani illetékfizetési kötelezettség alkalmazásánál az a körülmény, hogy az elsősorbani kötelezett elhalt vagy csődbe jutott, egymagában nem bizonyítja a behajthatatlanságot. Az egyezség utáni illetékért panaszosnak az 1914 : XLIII. tc. 55. §. második bekezdése alapján, miint az: egyesség szerint értéket kapott félnek kézbesítettek fizetési meghagyást. Az említett törvényhely intézkedése alapján azonban panaszosnak, az illetékért való felelőssége csaik másodsorban akkor állapítható meg, ha az illetéket aiz elsősorban fizetésre kötelezett f epek tői beszedni nem lehetett. Az alsófoiku hatóságok ennek az előfeltételnek a bekövetkezését azért mondották ki, mert az illeték fizetésre elsősorban köteles felek közül az együk elthia.lt még azelőtt, hogy neki a fizetési meigibaigyást kézbesítették volna., a másik ellen pedig csődöt nyitottak s azért tőle az illeték be nem hajtható. Ezek a körülmények azonban a panaszos kötelezettségének bekövetkezéséire elég alapot nem szolgáltatnak, mert azokból még nem állapítható meg az, hogy az illetékért elsősorban felelősöktől, az illetéket beszedni nem lelhetett. Mert az elhalt féllel szembeni az Hetek még kivetve sincs, miután a fizetési meghagyás kézbesítése se történt meg. Az, hogy a:z illeték fizetlésére kötelezett elhalt, a fizetési meghagyás kézbesítésének mellőzésérc nem o'k, miivel a 600/19^7. P. 60