Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

V. — Mentességek. a házhely és föld iránt jelentkezőinek egyoldalú, közvetlenül csak aiz ő saemélyét érdeklő kérelme fölött hozott Ítéletén^ vagy határozatán, vagy az 1928: XLI. tc. 5. §-a alapján a jutlalottől elvett, Artaígy egyébként megüresedett, vagy a megváltási eljárás során fennmaradt ingatlan fölött kőzve tleniül rendelkező határozatán alapszanak. Ezektől lényegesen különbözik az Országos Földbirtokrendező Bíróság által ilyenképpen már juttatott házhelynek, vagy földnek a juttatott állal történő tovább átruházása. Az előbbi esetben a szerzés jogialapja az Országos Földbirtokrendező Bíróság közvetlen ténye, a kérelmezőnek házhelyhez, vagy földhöz juttatása. Az utóbbi esetben a szerzés jogalapjai a már ilyen módon az Országos Földbirtoikrendező Bíróság által juttatottniak harmadik személlyel kötött magánjogi ügylete. A juttatásnál az ingatlan szerzés jogalapjául tehát közjogi tény szolgál, a juttatott ingatlan elidegenítésénél magánjogi jogügylet. Az ilyen átruházás ugyan az 1920 : XXXVI. le. 76. §-ának rendelkezése folytán az Országos Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyásától van függővé téve. De ez a korlátozás a kiét szerzés jogailapja között fennforgó lényeges különbségen nem változtat. Einlnek a korlátozásnak nincs más rendeltetése mint, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság által földbirtok politikai célból juttatott földiek a törvény céljától eltérő üzérkedések tárgyául ne szolgáljanak. De különben is az ilyen korlátozó rendelkezés nemcsak ezekre az elidegenítés ékre áill fenn, haineim az 1920: XXXVI. és az 1924 : VII. tc. értelmében minden magánjogi ügylettél történő olyan magánátruházásokra is, amelyekre a törvény az államnak elővásárlási jogot biztosít. Egyedül a jóváhagyás szükségességéniek tehát már ez okból sem lehet jelentőséget tulajdonítani az illeték viselése kérdésénél. S a juttatás a magánjogi jogügylettel történő elidegenítés íköizött fennálló lényeges különbséget igazolják éppen a juttatás és az elidegenítés megtagadásához fűződő következmények is. A juttatás megtagadása esetén az Országos Földbirtokrendező Bíróság a házhellyel, a földdel tovább is a törvény koriátaini belül szabadon rendelkezik. Ellenben!, ha az elidegenítést a bíróság a törvény idézett 76. §-a alapján megtagadja, a jogügylet tárgyául szolgált ingatlan, jutllatásla nem kerül a bíróság rendelkezése alá, hanem megmarad az azt átruházni szándékolt juttatottnál, és tőle azt elvenni és szabadon juttatni csak akkor lehet, ha az 1924 : VII. tc, 17., vagy az 1928: XLI. tc. 5. §-ában meghatározott elvetéli okok valamelyike jogerősen kimondatott. Ezek alapján a rendelkező részben kifejezett álláspontot kellett elfogadni. 174, sz. jogegységi (1932.). 6