Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

V. — Kisajátítás. 3. ós 4. §-ai'ban részletezive (taxatíve) sorolja fel, hogy a kisajátításnak közérdekből és mely esetekben van helye. Ezen kisajátílásokra a 64. §. kivétel nélkül illetékmentességet biztosított. Az 1918. évi XI. tc. fenntartotta azokat a mentességeket, amelyeket az általános i'lletéki törvényeiken kívül egyéb törvények biztosítottak egyes személyeiknek vagy egyes vagyonátruiházásokuaík. Ezért nem is volt szükséges külöini rendelkeznii a kisajátítások i 11 e tékmen tességéről sem. Az 1920. évi XXXIV. tc. 8. §-ának 4. pontja azonban az ilyen kivételes illetékmentességeket mind megszüntette. Ernmélfogva megszűnt az 1881. évi XLI. tc. 04. §-ában a kisajátításokra biztosított illletékmentesség is. Bizonyos kisajátitáisi esetekben az 1920. évi XXXIV. tc. is az illetékmentességet biztosította és pedig amint a törvényjavaslat indokolása kifejezi is, azokban a legnyilvánvalóbb esetekben, amikor a kisajátítás anlnyiüra közérdek, hogy azokat a közintézményeket, amelyeknek a kisajátításra szükségük van, az illetékké! megterhelni nem szabad, viszont a kisajátításl szenvedőt, aki sok esetben tényleg nem érdekelt és esetleg kárt szenved a kisajátítás folytán, az illeték fizetésére szoritani nem méltányos. Ezeket a kivételes kisajátítási eseteket, amelyekre az illetékmentességet továbbra is fenntartotta, az 1920. évi XXXIV. tc. 113. §-ának (1) bekezdése az 1881. évi XLI. tc. 1. §. 1—12. pontban felsoroltalíra korlátozta. Községekben új utcák és közterek nyitására és egyéb közérdekű célok megvalósítására szükséges közérdekű kisajátítások eseLit az 1881. évi XLI. tc. 2. és 3. §-a sorolja fel és ezeket a 2. §. is az 1. §-ban felsoroltakon felüli eseteknek minősíti. Mindezekből kétségtelen, hogy a kisajátításokra fennállott általános illetékmentességet az 1920 : XXXIV. tc. 113. §. (1) bekezdése kizárólag az 1881. évi XLI. tc. 1. §. 1—12 pontjaiban felsorolt esetekre korlátozta és kedvezményként tartotta fenn. A kedvezményekre von á tkozó törvények pedig szorosan magyarázandók. Ezért a törvény szövegének és fentieik szerint a törvényhozó akaratának is megfelel a 162. számú jogegységi megállapodásban kifejezésre juttatott törvénymagyarázat, illetve az erre alapított jogi álláspont. Ellenkező álláspont a törvény szövegével ellenkezik, contra legem magyarázná pedig nem szabad. 207. sz. jogegységi (1933). 19