Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. Pótfüzet 1934-ig (Budapest, 1935)

V. — Feltételes vételek. A fenmebib megnevezteti általános magán jogi elvből tehát az következik, hogy az ingatlan vajgyonra nézve is a tulajdonjog megszerzése illetve átruházása megtörténik, műhelyt a felek — az eladó, az eddigi tulajdonos és a vevő — consensusa az adásvételre nézve, vagyis az adásvétel tárgya és a vételár összege tekintetében! a jogszerű formák között létrejött. Ezt az elvet egyáltalán nem befolyásolja az, ha valamely tételes törvény ily jogszerű formának tekinti az Írásbeliséget, sőt azt az ingatlan adásvétel érvényessége tekintetében kifejezetten meg is kívánja.. A most kifejtettek helyességét támogatja az is, hogy érvényesen létesülhet adásvétel oly ingatlanra nézve is, melynek az eladó nem telekkönyvi, hanem csak telekkönyvön kívüli jogszerű tulajdonosa. Hogy aztán a vevő az ily ingatlanra nézve a telekkönyvi tulajdonjogi bekebelezést nem szerezheti meg egyszerűen az eladó által kiállított clausula intabulaindival, hanem szükség esetén a telekkönyvi tulajdonos — helyesebben szólva : a telekkönyvben! tulajdonosiként szereplő egyén — elleni per útján, ez már csali processuális kérdés. De következik a már kifejtettekből az is, hogy az ingatlan adásvételi szerződésekbe foglalt az a kikötés, hogy a telekkönyvi átírás csak is a vételár kifizetése után fog megtörténni, nem lehet felfüggesztő, hanem csakis felbontó feltétel. Mert tulaj donképen a felek a maguk adásvételi consensusát nem kötötték a vételár kifizetéséhez, nem abban állapodtak meg, hogy az adásvételi mindaddig létre sem jöttnek tekintendő, amíg a vételár ki nem fizettetik, hanem ezzel a kikötéssel az eladó csak a vételár megkapásához való igényét, vagyis az adásvételi ügjdetnek a vevő részéről a vételár kifizetésével való teljesítését akarta biztosítani, amit akár úgy is megtehetett volna, hogy ád ugyan clausula intabulandití, de ugyanakkor a vételár erejéig magának zálogjogot biztosít, ami azonban több eljárással és költséggel járt volna és az eladó igényét a vételárra niem biztosította oly hatályossággal pl. abban az esetiben, ha az ingatlanra már más zálogjog is be van kebelezve, amely a bekebelezendő vételárat megelőzte volna. Megjegyzendő az is, hogy a vételár kifizetése nem is az ügylet létesülése, hanem csakis a teljesítés kérdésére tartozik. A többször nevezett kikötéssel a felek legfeljebb azt a: jogot biztosították maguknak, illetve első sorban az eladónak, hogy a vételár ki nem fizetése esetén az eladó visszakapja az ingatlant, tehát in intaegraim restitutióról csakis akkor lehet beszélni, ha van egy foganatba ment, tehát nem felfüggesztő, hanem legfeljebb felbontó feltételhez kötött — jogügylet. A fentebb kifejtettekből folyik az is, hogy itt nem ügydöntő az a ténykérdés, hogy az ingatlan tényleges birtokba átadatott-e, és hogy a vételárnak legalább egy — sőt némely esetben nagyobb 17