Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Visszatérő szolgáltatások értékelése. özvegyi haszonélvezetre vonatkozólag olyan értelmű megállapodás létesült, hogy a haszonélvezet helyett mindegyik örökös évi termény járandóságot fizet az özvegynek. A hagyatéki bíróság az átadó végzést a megállapodás figyelembe vételével hozta meg, s az özvegyi haszonélvezeti jog fejében az örökösök által fizetni kötelezett évi termény járandóság erejéig az özvegyi jog telekkönyvi biztosítását is elrendelte. — A kir. adóhivatal az özvegy 57 éves korára tekintettel azl920:XXXIV. te. 33. §-ának 4. pontja alapján az első évben szolgáltatott termény járandóság értékének 8-szorosát véve, 80.441.37 ar. K illetékalapot állapított meg, ami után 2%--os öröklési és 1.5%-os ingyenes ingatlan vagyonátruházási illetéket írt elő. Ezt a kiszabást a felebbezésre hozott határozatában a kir. pénzügyigazgatóság is helybenhagyta. A másodfokú határozat ellen irányuló panaszában panaszos azzal védekezett, hogy az illeték esak évenként, a járandóságok mindenkori tényleges értékének alapulvételével szabható ki. — Az évenkénti kiszabásra vonatkozó panaszbeli igény jogszerű. — Az özvegyi haszonélvezeti jog terjedelme a magánjog szerint megszorítható és évjáradékra átváltoztatható. Ilyen esetben csak az évjáradék tekinthető az özvegy által örökölt vagyonnak s öröklési illeték alá csupán ennek értéke vonható. Az 1924. évi 5008. P. M. sz. rendelet 6. §-a értelmében pedig az 1920: XXXIV- te. 33. §-ának 8. pontja helyébe lépő szöveg alá tartozó esetekben, vagyis amikor a járadék nem a törvényes pénzértékben, hanem más módon van megállapítva, az illetéket évenkint a megelőző évben tényleg teljesített szolgáltatás törvényes pénzértékben kifejezett összege után, a teljesítéskor fennálló érték alapján kell kiszabni. Ezen rendelkezéseknek megfelelően az első évi járandóság bejelentett és nem kifogásolt 145.800.000 K értékének alapulvételével ennek 14.500 viszonyszám alkalmazásával átszámított 10.055.17, kikerekítve 10.060 aranykorona összege után 1.5%-kai 150.90 aranykorona illeték jár. Az ezt meghaladó illetéket tehát törölni kellett, mert a következő évekre a szolgáltatások teljesítése idejében fennálló értékek alapján évenként állapítandó meg az illeték, továbbá, mert a járadék öröklése nem azonos hatályú az ingatlanra vonatkozó haszonélvezet öröklésével s így az ingyenes ingatlan vagyonátruházási illeték annak ellenére sem követelhető, hogy a termények szolgáltatásának biztosítására ezek értéke erejéig az özvegyi jog telekkönyvileg bekebeleztetett. — Az özvegy életkora alapján az 1920:XXXIV. tc. 33. §-ának 4. pontja, valamint az 1924. évi 5003. P. M. sz. rendelet 6. §-ának 6. pontja értelmében az évenkénti kiszabás 8 éven át teljesítendő. Még pedig az 1920: XXXIV. tc. 85. §-a és 87. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvényszerű progresszió érvényesítése céljából oly módon, hogy az egyes kiszabásoknál a megelőző évekre megállapított illetékalapok is számításba veendők s az így jelentkező illetékalap után az ennek megfelelő százalékszám szerint járó illetékből a korábbi évekre 77