Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Fizetésre közvetlenül kötelezettek. Az illetékköteles és illetékmentes felek között létrejött ingatlan vétele után járó készpénzben fizetendő illeték az illetékmentes féltől követelhető, ha ez az illeték fizetését szerződésileg magára vállalta. Az Ül. szab. 95. <?. 4. pontjának bekezdése egész általánosságban azt rendeli, hogy kétoldalúlag kötelező jogügyleteknél a készpénzbeni illeték lerovására mindkét szerződő fél egyetemlegesen, de ha az illeték fizetését az egyik fél vállalta magára, elsősorban ez a fél kötelezendő; ugyanezen pontnak az 1883:XLIV- tc. 95. §-án alapuló szövege pedig azt a kivételes rendelkezést tartalmazza, hogy vagyonátruházásoknál az ingatlant terhelő illetékek a tényleges birtokos által fizetendők, ha azonban az illeték fizetését az illeték tárgyát képező ügylet határozmányai szerint, oly szerződő fél vállalta magára, kit az ill. szab. értelmében különben is illetékkötelezettség terhel, az illeték mindig ezen féltől követelendő. — Az idézett pont általános rendelkezéséből nyilván következik egyrészt az, hogy a szerződő felek szabad akaratára van bizva, hogy az illeték fizetését miként és mely sorrendben kívánják teljesíteni, másrészt pedig az, hogy a kincstár az illetékkövetelési jogának érvényesítésénél a szerződő felek között létrejött magánjogi megállapodás esetén bizonyos sorrendhez van kötve, aminek viszont természetes következménye az, hogy ilyen magánjogi megállapodások esetén a készpénzben fizetendő illetéket minden esetben közigazgatási úton követelheti. — A most idézett pont általános rendelkezését az ugyanazon pontba foglalt kivételes intézkedés nem dönti meg, amennyiben az a szerződő felekre és a kincstárra nézve csak bizonyos esetekre tartalmaz engedményeket; s ennélfogva midőn vagyonátruházásoknál az illeték fizetését az illetékmentes fél vállalja magára, ilyen esetekben csakis az idézett pont általános rendelkezései nyerhetnek alkalmazást, s ez alapon tőle az illeték elsősorban feltétlenül követelhető és pedig annyival inkább, mert ha az illeték fizetésére az illetékköteles fél köteleztetnék, azt az illetékmentes fél az illetékköteles félnek úgyis visszatéríteni tartoznék, az illetékmentes fél tehát az adott esetben jogsérelmet nem szenvedhet s nem is lehet törvényes igénye arra, hogy az anyagi igazság mellőzésével az illetékköteles fél szerzett jogában megzavartassók. 49. sz. jogegységi. Ha az ingatlan vevője a megvett ingatlant másra ruházta át és egyéb vagyonából az általa történt vétel után járó illetéket behajtani nem lehet, abban az esetben, ha az eladó az illetéket magára nem vállalta is, az illetéket előbb az eladótól, nem pedig a harmadik tulajdonostól kell követelni. Az illetékszabályok 95. §. 4. pontja szerint az ingatlan adásvevése után járó illetéket személyes adósságok gyanánt az eladó ós 64