Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)
V. — Illetékkötelezettség keletkezése. Az illetékkötelezettség keletkezése a haszonélvezettel terhelt vagyon öröklése és ajándékozása esetén. (16, §.) Haszonélvezet terhe mellett történő öröklés esetében a haszonélvezet megszűnéséig- az öröklés után 4.3%-kai kiszabott illeték esedékessége is függőben tartandó. Az illeték néhai gr. W. H. (panaszos fivére) hagyatéka után van kivetve, amely hagyatékot a végrendelet és a hagyatéki átadó végzés szerint az özvegy haszonélvezi. Igaz ugyan, hogy fenti illeték a hagyatéki terhekre tekintettel az illetékdíjjegyzék 95. tétel B. pont 3. jegyzete értelmében 4.3%-kai szabatott meg, e körülmény azonban nem változtathatja meg panaszos szerzési jogcímét, mely végrendeleti örökösödésen alapul, már pedig az örökösödés a polgári magánjog elvei szerint a visszteher nélküli átruházási jogcímek közé tartozik. Ezekből következik, hogy panaszosnak az 1881:XXXIV- tc. 19. §. b) pontja alapján joga van igényelni, hogy a terhére kiszabott örökösödési illeték a haszonélvezet megszűntéig függőben tartassák. 870. sz. ejh (1909). A haláleseti vagyonátruházási illeték nyilvántartása jogosan igényelhető akkor is, ha azt 4.3%-kai írták is elő. Az illetékszabályok 138. §-ának b) pontja értelmében, midőn valamely tárgy (ingatlan) tulajdona, a haszonélvezeti jog szolgalmával, visszteher nélkül, oly személyre ruháztatik át, ki a haszonélvezővel nem ugyanazon egy háztartásban él, ez esetben a fizetési határidő az líj tulajdonjog szerzésétől járó illetékre nézve a tulajdonjognak szolgalom általi terheltetéséhez képest csak a szolgalom megszűnésétől számítandó 30 nap. Tekintettel arra, hogy a panaszos és osztályas örökös társai, mint a néhai Sz. P. hagyatékához "tartozó ingatlanoknak a kir. törvényszéknek átdó végzése szerinti új tulajdonosok, az idézett átadó végzés szerint az ingatlanokat tényleg özv. Sz. P.-né özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten nyerték örökségül, tekintettel arra is, hogy a. jelen esetben valamely jogügyletre nézve élők közt szerződésileg kikötött, vagy az örökösök közt létrejött osztályegyezsógen alapuló visszteher nem létezik; tekintettel továbbá arra, hogy az örökösödés jogcímén való szerzés visszterhes vagyonátruházásnak még az esetben sem minősíthető, ha az oldalági öröklés esetére az illetékdíjjegyzék 95. tételének B. pont és 3. jegyzetének különleges rendelkezései folytán az örökösökre az öröklés jogán átháruló hagyatéki adósságoktól bizonyos mérvben, vagy egészben 4.3%-os illeték kiszabása van előírva, mert a szerzés jogcímét nem az illetékezési szabályok, hanem a magánjog szabályai állapítják meg, ezek szerint pedig az öröklés nem minősíthető visszterhes vagyonátruházásnak, hanem az 57