Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Mentességek. Közoktatási és közjótékonysági célokra rendelt oly hagyományok, amelyeket külföldi illetőségűek külföldön élveznek, illetékkötelesek. Néhai H. P. hagyatékából a „H. alapítvány" 1.636.389 K 81 f-t örökölt. Ezt az alapítványt egy gondnokság kezeli, mely kormányhatósági jóváhagyás mellett készített ügyrend értelmében jár el s a gondnokság elnöke a m. kir. közalapítványi ügyigazgató vagy helyettese. Az alapítvány tiszta jövedelme négy egyenlő részre osztatik s következő célokat szolgálja: a) 1U részben iskolai ösztöndíjul szolgál magyarországi iskolákat látogató, szegénysorsú, magyar állampolgároktól származó gyermekek számára; b) 1U részben iskolai ösztöndíjul szolgál (görögországi) athéni iskolákat látogató, szegénysorsú, görögországi szülők gyermekei számára s a szétosztás joga a görög kormányt illeti meg; c) 1U részben iskolai ösztöndíjul és kiházasítási segélyül szolgál (macedóniai) cosanai község illetőségű szegénysorsú gyermekek és hajadonok számára s a szétosztás joga a cosanai görög püspököt és ottani hitközséget illeti meg; d) 1j» részben iskolai ösztöndíjul szolgál cosanai illetőségű s magyarországi ipari-, kereskedelmi vagy gazdasági tanintézetet látogató fiúk számára; e) lls részben iskolai ösztöndíjul szolgál cosanai illetőségű s görögországi ipari-, kereskedelmi- vagy gazdasági tanintézeteket látogató fiúk számára. A budapesti kir. közp. díj- és illetékkiszabási hivatal ezen alapítvány 3/s részére nézve, azzal az indoklással, hogy a tiszta jövedelem 3/s részét magyar honosok kapják iskolai ösztöndíjul, az 1868: XXIII. tc. 21. §-a alapján illetékmentességet állapított meg, a főés székvárosi kir. pénzügyigazgatóság azonban az illetémentessóget csak 2ls részre tartotta fenn, mert az alapítványnak nem 3/s, hanem csak *U részét kapják magyar honosok. Panaszosok pedig azt vitatják, hogy az illetékmentesség az egész alapítványt megilleti, mert az egészben közoktatási és közjótékonysági célra tétetett. Az 1868:XXIII. tc. 21. §-a értelmében a közoktatási és közjótékonysági célokra rendelt hagyományok illetékmentesek s a törvényben kifejezetten nem foglaltatik bent, hogy itt csakis a hazai közoktatás és közjótékonyság értendő. De ha nincs is ez a törvényben szóval kifejezve, a törvény célzatából annyira nyilvánvaló, hogy bővebb bizonyításra nem is szorul. Az állam, midőn bizonyos célok előmozdítására kedvezményeket ad, bizonyára csakis saját céljaira gondol s kedvezményekkel nem segíthet elő idegen, külföldi célokat, mert ez egyfelől feladatával ellenkeznék, másfelől a honpolgárok érdekeit is sértené. Ezért a most jelzett törvényhely is ily értelemben alkalmazandó s ennek alapján az illetékmentesség csak oly mérvben engedélyezhető, amily mérvben a H. alapítvány a hazai közoktatást mozdítja elő. Nem vitás, hogy a hazai közoktatás előmozdítására szolgál az alapítványnak ama 2/g 45