Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Mentességek. tal, az Ecz-Chajim segélyegylet részére pedig- 10.000 frttal nevezett örökhagyónak hagyatékából készpénzben kifizetett hagyomány után szabatott ki s a panasszal megtámadott végzéssel azért tartatott fenn, mert mind a két egylet kizárólagosan felekezeti célt szolgálván, a hagyományok csak felekezeti, de nem közjótékonysági célra rendelteknek tekinthetők; minthogy azonban a m. izraelita kézmű ós földmívelési egyletnek célja, — a bemutatott 1898. évi jelentós szerint, — a nyerészkedés, vagy bármely anyagi előny kizárásával kézművesek, gyári munkások és földmívesek kiképeztetése éö szakképzettségük emelése által biztosított munkásexisztenciák megalapítása s ezen irányban kifejtett ténykedése által, a humanizmus gyakorlása mellett kétségtelenül a közjó előmozdítása; az országos rabbiképző intézet hallgatóit segélyező egyletnek pedig, — kormányhatóságilag megerősített alapszabályainak 1. és 5. §-a szerint, — a közadakozásból gyűjtött tőkék kamataiból az évdíjakból ós kisebb s legfeljebb 10 írtig terjedő adományokból az országos rabbiképző intézet hallgatóinak segélyezése által a közjótékonyságnak gyakorlása; minthogy továbbá mindkét egyletnek ezekben megjelölt alapszabályszerű célja a közjótékonyság, illetve az országos rabbiképző intézet ténykedésének s a rabbiképzésnek előmozdítása által a közoktatás fogalma alá esik: a fentebb említett hagyományok az 1868:XXIII. tc. 21. §-a alapján közoktatási, illetve közjótékonysági célokra rendelt s ennélfogva illetékmentes hagyományoknak voltak kimondandók, annál is inkább, mert idézett törvény arra nézve, hogy a tudományi, közoktatási és közjótékonysági célokra rendelt örökségek, hagyományok és ajándékozások vallásfelekezeti jellegűek-e vagy nem, egyáltalában semmiféle megkülönböztetést nem tesz; a törvén^ rendelkezéseinek az alkalmazásban ilyen tekintetekből való korlátozása tehát helyt nem foghat. 379. sz. ejh (1901). Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület javára tett hagyományok illetékmentesek. A bemutatott alapszabályok szerint az EMKE közoktatási és közjótékonysági célok ápolására alakult egyesület. Az ily célokra rendelt hagyományok az 1868:XXIII. tc. 21. §-a értelmében illetékmentesek. 176. sz. ejh (1899). Pozsony város szépítő egylete javára tett hagyományok illetékmentesek. Törlendő volt a Pozsony sz. kir. város, illetőleg polgármestere terhére a szépítő egylet javára tett hagyomány után kiszabott illeték, mert a bemutatott alapszabály szerint az egyletnek célja a város művelődéstörténeti emlékeinek felkutatása, összegyűjtése és 41