Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Ingatlanok, ingók, jogok. panaszos rtg-ra át sem ruházhatott. Ennélfogva a 4.3%-os vételi illeték kirovásának nincs törvényes alapja. — E kifogása alapos. Abból a bérleti szerződésből ugyanis, amelyet „M. L. fiai" közkereseti társaság, mint bérlő, T. város közönségével, mint bérbeadóval kötött, kitűnik, hogy bérbeadó város a tulajdonát képező úgynevezett sörházi telket, az azon levő összes épületekkel és tartozékaikkal együtt olyképen adta bérbe nevezett közkereseti társaságnak, hogy ha a bérlet tartama alatt rtg-gá alakulna át, a bérleti szerződés továbbra is épségben fentartatik s összes jogaival ós kötelezettségeivel együtt a rtg-ra, mint új bérlőre száll át. Megengedte továbbá a város a bérlőnek, hogy a bérelt telken levő sörgyárat a kor igényeinek megfelelően átalakíthassa, illetve kibővíthesse ós a szükséges melléképületekkel elláthassa. Ez építkezéseket ós berendezéseket — a szerződés 11. pontja szerint — T. városnak, mint tulajdonosnak, jogában áll ugyan a bérleti idő leteltével akár szabad egyezkedés útján, akár bírói becsű alapján megállapítandó becsértékben megváltani, ha azonban bérbeadó ezzel a jogával élni nem akarna, ez esetben köteles bérlő az összes építkezéseket elszállítani és a bérlemény tárgyát a leltári állapotba visszahelyezni. Bérlő társaság jogutódját is csupán ez a jog illeti meg. — Ennek a jogügyletnek megilletékezésénél tehát első sorban az döntendő el, vájjon „M. L. fiai" eladó cég ezzel a jogügylettel ingatlan javakat tényleg átruházott-e panaszos rtg-ra. Nem vitás az, hogy a telek, melyen az átruházott sörfőzde áll, valamint ennek épületei és tartozókai, melyek a fent ismertetett bérleti szerződés megkötésekor már fennállottak ós a telekkel együtt a bérlemény tárgyai voltak, T. város tulajdonát képezik. Magánjogunk szerint az sem képezheti vita tárgyát, hogy eladó cég az idegen telken és épületeken végzett átalakítás és beépítés által ingatlanra nézve tulajdonjogot nem szerezhetett. Azokra az épületekre, illetve épületrészekre ugyanis, melyeket eladó cég a bérlet tartama alatt emelt, tulajdonjogot csak a bérbeadó város szerezhetett, míg a bérlőt a bérleti szerződós 11. pontja értelmében is csak az a jog illeti meg, hogy azokat — amenynyiben a tulajdonos a bérlet lejártakor meg nem tartaná —, lebonthassa és az alkatrészeket, amelyek a lebontás után már ingók, elvihesse. E szerint bizonyos, hogy midőn eladó cég az általa idegen telekre emelt épületeket és épületrészeket a panaszos rtg-nak, mint a bérleményben jogutódjának átengedte, nem valamely ingatlant, hanem csupán a beépített alkatrészekhez való jogát ruházta át és viszont panaszos rtg a kérdéses épületeket csakis azzal a joggal vehette meg, mint amellyel azt az átruházó cég bírta. — Az előadottakból következik, hogy panaszos az illetékezés alá vont jogügylettel ingatlanokat nem szerzett, s ennélfogva 4.3%-os vételi illetékkel meg sem is róható. 1073. sz. ejh (1912). 32