Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Vadászjegy és i'egyverigazolvány illetéke. szei-int a vadászati jegy elnyerése iránti bejelentés láttamozásának megtagadására az előbb idézett 1883:XXIII. tc. 36. §. c) pontjában megállapított törvényes ok panaszosra nézve csakugyan fen forog; tekintve, hogy a harmadfokú jogerős Ítélettel szemben a vadá­szati kihágás tényálladékára vonatkozólag felhozott panaszbeli kifogások annál kevésbé voltak figyelembe vehetők, mert a vadá­szati kihágások tárgyában a határozathozatal az 1896:XXVI. tc­ben foglalt rendelkezések értelmében általában kivül esik a m. kir. közigazgatási bíróságnak a hatáskörén; tekintve, hogy az ia körül­mény, hogy a vadászati kihágásért kirótt büntetés az ítéletben az 1908.-XXXVL tc. 8. §^a alapján és a 9. § szerint egy évi próbaidőre felfüggesztetett az 1883:XXIII. tc. 36. § c) pontjának alkalmazásba vételén annál kevésbé szolgálhat akadályul, mert az 1908:XXXVI. tc. 8. §-<a értelmében való ez a felfüggesztés az 1883:XXIII. tc. 36. § c) pontjában foglalt és a vadászati jegy elnyerésének e közren­dészeti és közbiztonsági szempontokból megkívánt feltételét illető rendelkezésre hatással nem lehet; s tekintve végül, a panaszolt ha­tározat megokolásában foglaltakat, valamint azt, hogy mindezek­kel, valamint az előbbiekben kifejtettekkel szemben a panaszirat­bam felhozottakat a panaszolt határozatnak fenn nem tartására annál kevésbé lehetett elfogadhatónak venni, mert a méltányossági szempontoknak figyelembevétele az 1896:XXVI. tc.-ben foglalt rendelkezések értelmében szintén különben is kivül esik a m. kir. közigazgatósái bíróság hatáskörén: a jelen Ítélet rendelkező részé­ben foglaltak szerint a panasznak helyet adni nem lehetett. 1231. sz. ejh (1915). Kihágások. (22. §.) Ha valaki otthonhagyott vadászjegyét hivatalos felhívásra vadá­szat közben felmutatni nem képes, a vadászattal azonban azonnal felhagy és vadászjegyét még aznap bemutatja, a jelzett mulasztás nem szolgálhat okul arra, hogy vadászjegye visszavonassék, vagy hogy tőle a következő 3 évre a vadászati jegy kiadása megtagad­tassák. Panaszos az 1901 aug. 1-től az 1902 jul. 31-ig terjedő időre eső vadászati adót befizette és az ezen időre érvényes vadászati jegyet megszerezte. 1902. jul. 7-én — tehát a vadászati jegy érvényességé­nek tartama alatt — panaszos vadászott, amikor is a csendőrjárőrök által vadászati jegyének felmutatására felhivatván, azt felmutatni nem tudta, miután vadászati jegyét magával nem vitte. A vadá­szattal azonban panaszos azonnal felhagyott, vadászati jegyéért hazament és azt a csendőr őrsvezetőjének még aznap bemu­tatta. Emellett a tényállás mellett panaszléval szemben az 1883: XXIII. tc. 42. §-a a) (5007/924. P. M. sz, r. 22. §. (1) bek. a) és b)) pont­343

Next

/
Oldalképek
Tartalom