Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. ­fogatlanok, ingók, jogok. Ha a vétel tárgyát nem a telek, hanem csupán az azon épült malom és malomfelszerelés képezi és szerződésileg ki van kötve, hogy vevő meghatározott idő alatt a malomépületet és tartozékait lehordani tartozik, ily esetben a malom és tartozéka illetékezés szempontjá­ból ingónak tekintendő. Az illeték tárgya az az egyrészről D. Á. és dr. I). EL, másrészről panaszos rtg között létrejött szerződés, melyben előlnevezettek a malomépületet összes felszereléssel és a hozzátartozó vízmüvekkel, mégis a föld tulajdona nélkül eladták és panaszos birtokába bocsá­tották, mely szerint továbbá előlnevezettek megengedték, hogy a panaszos rtg a tulajdonukat képező területen a patáikhoz való gya­logközlekedést, a patak tisztításához és mélyítéséhez szükséges eszközök szállítását, az ebből kifolyólag kiemelt iszapnak a parto­kon való lerakását gyakorolhassa illetőleg esziközölhesse, melynek 3. pontja értelmében előlnevezettek a vízimalomra vonatkozó s régi gyakorlat alapján fennálló vízhasználati jogosítványukról min­denkorra lemondanak és melynek 4. pontja értelmében panaszos jogosítva lesz az előlnevezett szerződő felek útján vízforrásokat nyitni és a vizet a patakba kártérítési kötelezettség mellett le­vezetni. Minthogy a szerződés 6. pontja értelmében panaszos az épületek tulajdonjogáért, a vízhasználati jogosítványról való le­mondásáért illetve a szolgalmak engedélyezéséért D. Á. és K.-nak egyszersmindenkorra 3500 frtot fizetett, az illeték 3500 frt után az illetékdíjjegyzék 1. ós 88. tételére való hivatkozás mellett 4.3%-al 150 frt 50 kr-ban íratott elő és mely összeget a panasszal megtáma­dott végzés azon az alapon szállította le 133 frt 50 kr-ra, mert a szerződésen a jogügyleti állandó illetékre eső 50 kr-on felül további 1? frt bélyegjegyekben lerovatott. Ügyfél azért kéri az illeték teljes törlését, mert a szerződésre sem az illetékdíjjegyzék 1. tétel B) pontja, sem a 88. tétel A) aa) pontja nem alkalmazható és pedig azért, mert a szilárd talajjal és alépítménnyel nem bíró malmot földterület nélkül elhordás ós felhasználás céljából mint ingóságot vásárolta és mert nem ingatlan dologra vonatkozó haszonvételi jogról lévén szó, ingatlan átruházási illeték elő sem írható. Ez a panasz részben jogos alappal bír. Ugyanis az elől ismertetett szer­ződés szövegéből kitűnik, hogy az illeték szempontjából három alkatrészből áll: tudniillik 1., a malom és hozzátartozó berendezésre vonatkozó adásvételből, mely az illetókdíjjegyzék 1. tétele alapján, 2., jogról visszteher mellett való lemondási szerződésből, mely az illetékdíjjegyzék 66. tételének a) bb) pontja értelmében ós 3., szol­galmi jogot visszteher mellett engedélyező szerződésből, mely az illetékdíjjegyzék 88. tétel A) c) bb) pontja értelmében esik illeték alá. 1. A mi az elsőt illeti, ebben a tekintetben nem alkalmazható az illetékdíjjegyzék 1. tételének B) pontja, hanem A) a) pontja, mert a vétel tárgya nem ingatlan, hanem ingó dolognak felel meg, 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom