Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Konverzió. volt felbélyegezendő, panaszosok terhére 39 K egyszeres és 78 K fel­emelt, összesen 117 K illeték íratott elő és panaszosoknak ezen ille­ték ellen való fellebbezése azért utasíttatott el, mert az 1881:LXX. tc.-ben megállapított illetékmentesség- a r. kah. szent misealapít­ványokra ki nem terjed. Tekintettel azonban arra, hogy az 1881: LXX. tc. 1. §-ának 1. bekezdése a régi tartozás valódiságához fér­hető minden gyanú elkerülhetése végett korlátozta a kedvezményt a nyilvánosan működő intézeteknél, árvapénztároknál és közala­poknál fennálló tartozásokra, tekintettel továbbá arra, hogy a szent mise, illetőleg a kegyes alapítványok évről-évre számadás alá esnek ós a felsőbb egyházi hatóság által felülvizsgáltatnak s így közalapoknak tekintendők és tekintettel végre arra, hogy a tör­vény által megkívánt egyéb feltételek fennforognak, amennyiben a régi kölcsönnek kamatlába 6K% volt, az új kölcsönnek kamat­lába pedig 6% ós mellék járulékok nincsenek és a törlési engedély szerint a régi tartozás teljes összegben fennállott és ki is egyenlit­tetett, a panasznak helyt adni kellett, mert az 1881 :LXX. tc. 1; §-ában foglalt eset fennforog ós így a kötelezvény, miután az új kölcsönösszeg a régi átváltoztatott tartozásnál csekélyebb, II. fo­kozat szerinti illetékhiány címéin megleletezhető nem volt. 969. sz. ejh (1910). Az a körülmény, hogy a régi hitelező külföldi pénzintézet volt, nem lehet akadálya annak, hogy a hazai pénzintézet által konvertált kölcsönre nézve az 1881 :LXX. tc. 1. §-ában megállapított illeték* mentesség megadassák. Az 1881:LXX. tc. 1. §-ában megállapított illetékmentesség célja a törvény ja vaslati indokolás szerint a jelzáloghitel feltételeinek enyhítésére irányuló törekvések elősegítése volt. A cél tehát az adósok helyzetének a könnyítése, amit világosan igazolt az a kö­rülmény is, hogy e törvény megalkotásáig a jelzálogkölcsönök át­változtatásánál érvényben volt illetékmentesség feltétele az volt, hogy a konverzió ugyanazon hitelező által foganatosíttassák, míg az 1881:LXX. tc. 1. §-a ezt a feltételt elejti, az indokolás szerint azért, hogy az adós tetszése szerint választhassa meg új hitelezőjét. Nem indokolható az, hogy az illetékmentesség megadása ahhoz a feltételhez köttessék, hogy a régi hitelező hazai pénzintézet legyen és a külföldi pénzintézeteknél fennálló jelzálogkölcsönöknek hazai pénzintézetek által való konvertálása megnehezíttessék azáltal, hogy ezektől az illetékmentesség kedvezménye megvonassék. Hi­szen ily módon a külföldi pénzintézetek számára kedvezőbb hely­zetet teremtenénk, mert ezeknek üzleti érdeke az, hogy a náluk fennálló jelzálogkölcsönöknek hazai pénzintézetek által való át­változtatása megnehezíttessék. És hátrányosabb helyzetbe hoznánk a hazai pénzintézeteket, de elsősorban az adósokat, akiket az ille­175

Next

/
Oldalképek
Tartalom