Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)
O. — Az illeték tárgya Az államépítészeti hivatalnak a vállalkozó részére kiadott oly tervrajzai, amelyek a vállalati szerződés kötésénél alapul nem vétettek* vagy azokat a vállalkozó alá nem írta, illetékmentesek. Az illetékszabályok 1. §-a szerint építési tervrajzok, mint ilyenek, illeték alá nem esnek. Az ily tervrajz tehát csak az esetben eshetik illeték alá, ha egyúttal okirat is. azaz ha a Vállalati szerződéshez, mint annak kiegészítő része csátoltátott, vagy a vállalkozó által e terv szerinti vállalkozás bizonyítékául aláíratnak. Uj illetékkötelezettséget az építési vállalatok körében lerovandó illetékek felőli rendeletek nem állapíthattak meg, de nem is akartak megállapítani, ami azok rendelkezéseiből, s nevezetesen az illetékszabályokra való hivatkozásából nyilyánvalóan kitűnik. Az illetékkötelezettséget e rendeletek az államépítészeti hivatalok szolgálatára és hatáskörére vonatkozó utasítás 39. 15. A. pontjában megjelölt eredeti — vagyis a szerződés kötésénél alapul vett — ós az építés közben felmerült tervmódosítások — tehát a szerződési megállapodás módosulásának bizonyítékául kiállított tervrajzokra uézve mondják ki. — A közmunka és közlekedésügyi miniszternek 1888. évi 2671. sz. rendelete e tekintetben felmerülhető minden kétséget eloszlat, amidőn kijelenti, hogy az idézett 39. §. 15. A. pontjában megjelölt eredeti tervezeti iratok csak annyiban esnek illeték alá. amennyiben azok a vállalkozó által aláíratnak vagy a szerződéshez csatoltatinak. A kir. pénzügyigazgatóság határozatában idézett 21.132/1889. sz. m. kir. pénzügyminiszteri, illetőleg az ezzel irányadónak nyilvánított 12.992/1889. sz. közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszteri rendelet az illetékkötelezettség alá eső okiratok között a fentidézett szolgálati utasítás 39. §. 15. A. pontjában megjelölt eredeti, vagyis a szerződéskötésnél alapul szolgált tervrajzot jelöli meg. Abból, hogy ebben a rendeletben az illetékkötelezettség alá eső tervrajzra nézve még közelebbi megjelölés nincs, épen nem következik az, hogy a rendelet mindennemű tervrajzot illetékkötelezettség alá esőnek tekintett. Ezt már a szolgálati utasítás 39. §. 15. A. pontjára való hivatkozás is kizárja. De különben is ez a rendelet a korábbit hatályon kívül nem helyezte, sőt azzal, hogy az eredeti tervrajznak és egyéb illeték alá eső okiratoknak a szerződéshez való hozzáfűzését nyomatékosan elrendelte, az illetékkötelezettségnek a korábbi rendeletben megjelölt törvényszerű feltételeit újabban is megjelölte. Fentartotta e rendelet a korábbinak azt a kijelentését is, hogy a szolgálati utasítás 39. § 15. C. pontja alatt felsoroltak közül csupán az átadási jegyzőkönyv ós tervmódosítások esnek illeték alá. Miután pedig a megleletezett tervrajzok a fővárosi közmunkák tanácsának értesítése szerint nem a szerződéskötésnél alapul vett, hanem a művezetőség által a vállalkozónak kiadott tervrajzok, s azokat a panaszos alá sem írta, ezek a tervrajzok sem okiratoknak, sem okirati alkotórészeknek nem teli* 163