Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Hagyatéki osztályos egyezségek. rint, a f-i ingatlanokat „ennyiben örökségi jutalékaikba kapják." A fenti adásvevési szerződés özv. F. Á.-nó hagyatékának bírói átadása után kötettett s így abban az örökségi jutalék kifejezés téves; de annyi kétségtelen, hogy az illeték tárgyát képező adásvételi szerződés tulajdonképen vagyonelkülönítést tartalmaz s az illetékdíjjegyzék 30. tétele értelmében csak annyiban tekinthető adásvételnek, amennyiben K. A.-né s S. E. és M. többet kaptak, mint amennyi őket a közös ingatlanokból megillette, ez a többlet pedig 24000 K-t tesz, melytől 4.3% szerint 1032 K illeték jár. Az a körülmény, hogy K. A.-né és társai az öt közös ingatlanból csak eggyel lettek kielégítve, a vagyonelkülönítés tényét nem változtatja meg, mert a közösség mind az öt ingatlanra vonatkozott s most nevezettek osztály illetősége a közös vagyonból lett kihasítva. Mely indokokból s figyelemmel arra is, hogy az okiratok nem elnevezésük, hanem lényeges tartalmuk szerint esnek illeték alá, az Ítélet rendelkező része értelmében kellett határozatot hozni. 888. sz. ejh (1909). Ha az osztályos egyezség tárgyát a közösen örökölt ingatlanok és az osztályozó feleknek addig is közös tulajdonul bírt más ingatlanai együtt képezik, az a körülmény, hogy az egyik osztályozó fél esak a közös tulajdonul bírt ingatlanokat, a többi osztályozó fél pedig csak az öröklött ingatlanokat kapja osztályrésze fejében, sem az ajándékozási, sem a csereügyletre meghatározott illeték követelésére alapul nem szolgálhat. Néhai Sz. hagyatékának tárgyalása alkalmával Sz* M. és P. a tulajdonukat képező ingatlanokat is osztály alá bocsátották. Ezek az ingatlanok, panaszos cáfolatlanul hagyott állítása szerint 1/3—73 részét képezik annak a 195 hold földnek, melyet örökhagyó még életében vett 3 leánya számára és amelyek a vasúti állomás mellett egy tagban feküsznek. Az osztályos egyezség s az 1905 febr. 8-án kelt külön jegyzőkönyv szerint ezek az ingatlanok pamaszos B. M.-né tulajdonába jutottak, míg most nevezettnek testvérei, a már említett Sz. M. és P. az atyai, illetve a szintén osztály alá bocsátott anyai ingatlanokból elégítettek ki. Megjegyeztetik, hogy az anyai ingatlanok osztály alá bocsátása után ajándékozási illeték van kivetve, mely ezúttal elbírálás tárgyát nem képezi. A Sz. M. és P. ingatlanainak osztály alá bocsátását a kir. adóhivatal szintén ajándéknak, még pedig testvérek közötti ajándékozásnak minősítette, s ezután ajándékozási illetéket szabott ki, azonban a kir. pénzügyigazgatóság kimondta, hogy ez csereügylet és az illetéket ez alapon leszállította. Ez a bíróság a most jelzett ingatlanoknak osztály alá bocsátásában ós az ezzel kapcsolatos osztályegyezsógben nem állapíthatott meg sem ajándékozást, sem cserét, mert az osztály által a testvérek között, az atyjuk által életében rájuk ruházott és 128