Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékek behajtása. bezós illetve a panasz beadásakor a tárgyalások L. A.-néval a kérdéses kölcsön átvállalása iránt még folyamatban voltak. Azt a körülményt hogy a kölcsönátvállalási jogügylet létre nem jött, panaszló az intézet kölesönosztályának tannsítványával kívánja igazolni, amely szerint a kölesönátvállalás az intézet könyveiben feljegyezve nincs. Minthogy ez a panasz egészen új kérelmet foglal magában, mely mint ilyen a főeljárás során bírói eljárásnak s bírói határozatnak tárgyát nem képezte; ez az új kérelem újrafelvételi panasszal nem érvényesíthető. Ez a végzés nem érinti panaszlónak jogát, hogy visszatérítési igényét külön úton érvényesíthesse. 834. sz. ejh (1908). Az illetékei- behajtása. (54. §.) Az ingatlan vagyon átruházása után járó illeték telekkönyvi biztosítása ex-lex idején is eszközölhető. A kir. közigazgatási bíróság sok ízben kifejtette, hogy a költ ségvetésen kívüli állapot nem akadályozza az államkincstárt törvénynél fogva megillető illetékeik kiszabására és ezen illeték összegének megállapítására, hanem csak azt eredményezi, hogy az illetékkötelezett fél a költségvetésen kívüli állapot tartama alatt nem kényszeríthető az őt terhelő illeték megfizetésére. Ezeknél fogva panaszos nem szenvedett jogsérelmet azáltal, hogy a részéről megkötött adásvételi jogügylet után járó törvényes illeték ellenében kiszabatott. De nem szenvedett jogsérelmet panaszos azáltal sem, hogy a kiszabott illeték erejéig az általa megvett ingatlanokra a zálogjog bejegyzését kieszközölték s így jelzálogilag biztosították, mert jogszabályaink értelmében a még le nem járt illetékek is biztosíthatók, jelen esetben pedig a jelzálogi biztosítás annál is inkább helyt foghat, mert az 1881:XXXIV- tc. 39. §-a értelmében az ingatlan vagyon átruházása után járó illeték a vagyonátruházás tárgyát képező ingatlant terheli, következően ez a törvényes zálogjog a telekkönyvben is bejegyezhető, amint az erre vonatkozó jogosultságot az 1881:XXXIV. tc. 39. §-a is nyilvánvalóan megállapítja, hogy pedig ez a bejegyzés a költségvetésen kívüli állapot idejében is jogszerűen eszközölhető, kitűnik abból, hogy ez a bejegyzés egymagában — vagyis végrehajtási jelleg nélkül — nem tartalmaz kényszerítést arra nézve, hogy az illetékkötelezett fél a költségvetésen kívüli állapot tartama alatt fizetést teljesítsen, vagyis nem bír az illeték behajtásának a jellegével, az ezt a jelleget nélkülöző jogcselekmények pedig az említett költségvetésen kívüli állapot tartama alatt jogszerűen jöhetnek létre. 697. sz. ejh (1906). 101