Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Ötödik folyam (Budapest, 1879)

64 1848 években volt zsidó egyházközségi birói minőségéből ered, és igy oly követelések sorába látszik tartozni, melyek első sorban közigazgatási uton volnának elintézendők. A magyar kir. Cnria mint semmitőszék a felterjesztett iratokat a kir. itélő táblához azzal rendelte visszaküldendőknek, hogy ezen kir. semmitőszék fennforgó esetben a ptrdt. 304. §-át alkalmazhatónak nem találta; mert felperes keresetét az 1846. és 1847-ik években mint egyházközségi biró által vezetett számadásokból felmerült és állítólag a hitközség által okiratilag elismert tulkiadás megtérítése iránt indította, ilyen követelés pedig közadó természetével nem birván, felperes a közigazgatási hatósághoz nem utasítható, hanem a vitás kérdés bíróság által eldöntendő. Budapesten, 1878. nov. 13-án. 28. A bíróságok nincsenek arra hivatva, hogy az elfoglalt községi ut használatába leendő visszahelyezés iránti kereseteket saját hatáskörükben tárgyalják és érdemileg intézzék el. (Magy. királyi semmitőszék 19852. szám alatt kelt határozata.) Á. . József mint Lesencze német falui község birája felperesnek N . . . József és G . . . Péter alperesek ellen vizárokpart és községi ut használatában leendő visszahelyezés iránt a tapolczai kir járásbiró ság előtt sommás pert indított, melyben a nevezett bíróság által 4103. szám alatt hozott jogérvényes ítélet ellen felebbezés adatott be. Ennek folytán a budapesti kir. itélő tábla az összes iratokat a ptrdt. 304. §-hoz képest azon indokból terjesztette fel, mivel nézete szerint a ptrdt. 297. §-a 2. pontjába ütköző s igy hivatalból észlelendő semmiségi eset látszik fenforogni, mert a kir. járásbíróság a keresetnek a községi ut használatára vonatkozó része felett, noha a községi utakról való gondoskodás az 1871. évi XVIII. törvényczikk 22. §. b) pontja szerint a közigazgatási hatóság köréhez tartozik, érdemileg bíráskodott.