Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Ötödik folyam (Budapest, 1879)
175 100. A községi népiskolai hitoktatók kinevezése s azok díjazása ügyében. (A vallás- ésközokt. m. kir. min. 1878. évi jul. 7-éu 11.042 sz. a. Sz. sz, kir, városhoz kelt rend.) Az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk 7. §-a értelmében a községi iskolákba járó tankötelesek hit- és erkölcstani oktatásáról az illető hitfelekezetek tartoznak gondoskodni. A róm. kath. növendékek hit- és erkölcstani oktatása feletti gondoskodás és felügyelet a kánon-jogban gyökerező s az állam által, a törvényhozás által és a gyakorlati téren folyton elismert és tiszteletben tartott hittanitói hatalomnál fogva a megyés püspököt (érsek) illeti meg. A kánon-jog értelmében minden községben hitoktató maga a plébános. A plébános mellé segédül az u. n. segédlelkészek adatnak, ott, hol a lelkészi teendőket, — melyek közé a hitoktatás is tartozik, — a plébános egymaga végezni nem képes. A plébános választásában, illetőleg kirendelésében a kánon-jog a kegyuraknak bemutatási jogot ugyan enged, de ily joggal a kegyurak a segédlelkészek irányában nem birnak. A kánon-jogi szabványok megengedik, hogy az esetben, ha a plébános hivei sokaságánál fogva segédlelkészei támogatása mellett sem tehet egyéb teendői közepette a hitoktatás iránti kötelezettségének eleget, a hitoktatásra — a segedlelkészi teendők ezen speciális nemére — külön egyén rendeltethessék ki, ki is ily minőségben — ha csak valamely orsz. törvény, avagy az azt egyelőre pótolni hivatott kormányszabályzat máskép nem intézkednék — segédlelkésznek lévén tekintendő, csakis az illető megyés püspök (érsek) által küldhető ki és pedig minden befolyástól menten a kánon-jog korlátai között. Az 1868. évi XXXVIII. t. cz.-nek a községi népokt. tanintézetek növendékeinek hit- és erkölcstani oktatását szabályozó 57. §-a külön hitoktató kirendeléséről nem intézkedik. A fentebbiekből nyilván folyik tehát, hogy azokban a római kath. hit- és erkölcstan oktatását első sorban az illető plébános és annak a törvény életbe léptéig alkalmazott segédjei tartoznak teljesiteni, s azon esetben, ha ezek