Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Ötödik folyam (Budapest, 1879)

146 3. §. A kir. adóhivatalok és bárczázó állomások a bejelentett menynyiségeket, ezen bejelentés szerint, a sorkönyvekbe (lajstromokba) bevezetik, és a kiszámitott adót az illető pénzrovatban kimutatják; minden egyes sorkönyv főösszege a következő sorkönyvbe átvezettetik, ugy, hogy a hó végén az utolsó sorkönyv az egész havi bevételt tünteti ki, mely a kir. adóhivatalnál a hó végén a fogyasztási adónaplóba átvezettetik, s a számvevőosztály által a főkönyvben mint előirás és lerovás könyveltetik. 4. §. A bárczázó állomások által vezetett lajstromok eredménye az összesitési zárlativben (Nagy-fogalmi papir 249. rakt. sz.) mutattatik ki, a melybe minden egyes a megadóztatás nemei szerint elkülönitett lajstromok végösszege bevezettetik, és ugy nemek szerint a főösszeg kimutattatik. Ezen összegek képezik a számvevőosztályok főkönyveiben az előirást. 5. §. Miután a bárczázást teljesitő pénzügyőrök pénzt nem kezelnek, e czélra külön közegek állnak fenn ((fogyasztási adóbeszedők» elnevezése alatt, kik a felektől a bárczák előmutatásával a pénzt beszedik, azt a bárcza hátán nyugtatványozzák és a pénztári naplóban (NagyMedián 8. rakt. sz.) a bárcza számának, a fél nevének és az illető összegnek szabatos kitüntetésével bevételezik. Ezen kezelésért az illetők rendszerint a beszedett összeg 2%-át élvezik «beszedési dij» czimén, a mely összeg azonban egy éven belül 100 frtot meg nem haladhat. 6. §. A fogyasztási adóbeszedők kötelesek minden hó végén a beszedett összegeket, a pénztári napló kiséretében, azon kir. adóhivatalhoz beszállitani, a melyhez utalva vannak s ez utóbbi a szállitmányt — a kérdéses pénztári napló mellékelésével — a fogyasztási adónaplóban bevételezi, mely bevétel a számvevőosztály által, az összesitési