Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Ötödik folyam (Budapest, 1879)

103 Ezen ügy, a fentebb emiitett szabályozása által, a fennálló törvények értelmében, az utánfizetés a lehető legrövidebb időre szorittatott, sot a birtokosok felszólalásától és a közigazgatási bizottságok határozatától függ, hogy ily esetben az adókiegyenlités a múltra nézve csak az 1876. évi január l-ig terjedő időtartamra szorítkozzék. Minél kedvezőbb azonban ezen intézkedés az adózók egyetemére nézve az államkincstárral szemben, annál terhesebbnek látszik az sok esetben azon birtokosokra nézve, kik a tagositás előtt nagyobb birtokterület után voltak megadóztatva, mint a tagositás alapján készült uj kataszteri munkálat szerint, s ezen nagyobb terület után a tagositás hitelesítésének és az uj kataszteri munkálat elkészitésének hosszura nyúló elhúzódása miatt folytonosan viselték az illetéktelen adóterhet mindaddig, mig végre az uj kataszteri munkálat életbe nem lépett. Ezen visszás állapot leggyakrabban a volt közlegelő után járó adóra nézve fordul elő, még pedig két irányban, t. i. vagy a volt földesúr, vagy pedig a volt jobbágyság fizette a tagositás előtt a közlegelőre kivetett egész adót, s onnan van az, hogy vagy a nagybirtokos vagy a telkes gazdák sérelmet látnak abban, ha a tagositás nyomán készült uj kataszteri munkálat alapján az adókiegyenlités a múltra nézve kevesebb évre rendeltetik el, mint a mennyi év az uj birtokbavétel óta lefolyt. Ezen panasz annyiban alapos, a mennyiben az illető birtokosok ezen idő alatt a földadót azon más birtokosok helyett fizették, kikre előbbeni birtokuk részben átszállt. A sérelem tehát nem az államkincstárral, hanem a rendetlen községi adókezeléssel szemben áll fenn, s miután e tekintetben ujabb időben ismételve panaszok emeltettek, felhivom a közigazgatási bizottságokat, hogy a járási szolgabirák és a rendezett tanácsú városok utján, de mindenesetre az adófelügyelő által oda hassanak, hogy minden oly esetben, midőn a birtokrendezés, tagositás, legelőelkülönités vagy erdőkihasitás mivelete folytán az uj birtokfelosztási terv szerint az uj birtokok tényleg kihasittatnak, a községi adókezelő és nyilvántartó a birtokcserét rögtön a fennálló birtokivekben vigye keresztül, a folyó adót e szerint is a birtokosok közt oszsza fel, és ott, hol az adókiegyenlités az uj kataszteri munkálat alapján az adófelügyelő által a múltra nézve nem azon évig visszahatólag rendeltett el, melyben az uj bir-