Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Negyedik folyam (Budapest, 1879)

Ü6 274. A választói képesség, honosítás hiányából, meg nem tagadható attól, ki honunkban letelepedve üzlettel bir, s 10 év óta minden választói névjegyzékbe felvétetett, sőt a városi képviselet, s választási bizottság tagja is volt. (1878. évi jul. 8-án 233. sz. a. kelt curiai határozat.) Sch . . . József felszólamlásával elutasittatott, mert nem ben­szülött sem nem nationalisált magyar állampolgár, hanem cseh állam­polgár. Ez ellen felebbezvén, A curiai bíróság annak helyt adott; tekintve, hogy felebbezö igazolta, miszerint már 1860 óta Ver­seczen mint letelepedett lakos üzlettel bir, ott rendesen adót fizet; hogy ennélfogva már 1867 óta bezárólag 1877. évig valamennyi válasz­tói névjegyzékbe, a városi főjegyzői hivatal bizonyítványa szerint be volt vezetve ; tekintve továbbá, hogy városi képviseletnek s több izben az orsz. gyűlési képviselők választására alakított bizonyitmányoknak tagja volt, mely körülmények honosított minősége mellett szólanak. 275. A városkapitányi hivatal mint iparhatóságnak a keresetlevél mellékletére vezetett azon hátirata, melyben kimondja: hogy az egyesség a felek közt nem sikerülvén, azok a rendes perntra utasíttatnak: nem pótolhatja az ipartörvény­ben előirt azon határozatot, melynek alapján az első sorban megkeresett ipar­hatóságtól a rendes bíróságokhoz lehet fordulni. (Magy. királyi semmitőszék 15723 878. szám alatt kelt hatá­rozata.) P . . . Henrik — G . . . . M. pozsonyi bej. szeszgyáros e. szol­gálati bizonyítvány kiadatása iránt a pozsonyi járás-, mint keresk. bíróság előtt pert indított. Azonban a bíróság felperest az iparhatóság elé utasította keresetével; mert a szolgálat tartalma alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére, a viszony megszűnéséből kelet­kező kártérítési követelésekre vonatkozó peres kérdések, első sorban az iparhatóság által döntendők el érdemileg és csak érdemleges hatá­rozat hozatala után van joga az azzal meg nem elégedő félnek igényeit a törvény rendes utján érvényesíteni. Hogy pedig ez megtörtént volna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom