Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Harmadik folyam (Budapest, 1878)

17 hagyta; egyebekben azonban megváltoztatta, s felperest a büntetésszerű bírság megítélésére irányzott keresetével elutasította; következő indokoknál fogva: A per során kiderittetett, hogy alperes salétromsavat és chlórvaskálit, tehát oly tárgyakat adott fel elszállítás végett, melyek az üzletszabályok B. részének 3. §-a, illetőleg annak II. A. 3. és 4. pontja értelmében csak bizonyos feltételek mellett fogadtatnak és fogadtathatnak el elszállítás végett. Ezen üzletszabályok értelmében joga volt a felperes társaságnak a fuvarlevélnek öszhangzását az illető szállitmánynyal tartalom tekintetében megvizsgálni, és a tartalom helytelen bevallása esetén az elszállítást is megtagadni, sőt a hamis bevallásra kiszabott, már a feladás ténye által is magára vont kötbérszerü büntetést a feladó vagy elfogadótól be is szedni. Jóllehet azonban alperes a fenkörülirt szállítmány feladásánál ugy a bevallás, mint a becsomagolás tekintetében az üzletszabályok erre vonatkozó rendeleteit meg nem tartotta, még sem lehetett felperes keresetének a bírságot illetőleg helyt adni, mert felperes e tények kiderítése után, a helyett, hogy az áruk elszállítását megtagadta és alperest szabályszerű bevallás és elcsomagolásra utasította volna, az árukat nemcsak átvette és elszállította, hanem a bírságot csak akkor követelte alperestől, mikor az áruk a czímzett által el nem fogadtatván, visszaküldettek: már pedig az üzletszabályok a társaságot ép ugy kötelezik mint a feladót, és igy a felperesnek roszul becsomagolt tárgyakat közbiztonság tekintetéből nem is volt szabad átvennie, a mennyiben pedig ennek kiderítése után azokat a feladott csomagolában mégis elszállította, maga mentette fel alperest, és vállalta magára a felelősséget ennek tényiért. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét a 7 frt 40 kr szállítási díjra vonatkozó részében érintetlenül hagyta, egyebekre nézve azonban megváltoztatta s az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben; mert felperes azáltal, hogy a vasúti üzletszabályzat III. a 4. pontra vonatkozó jegyzet szerint megengedett azon jogával, hogy a szállításra való fölvételt megtagadhatta volna, nem élt, az ugyanazon szabályzat D. pontjában meghatározott kötbérszerü büntetés követelésétől el nem esett, mert a szállítási szerződés a fuvarlevél kiállítása, 9 Küzigaz?. Döntv. III.