Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Harmadik folyam (Budapest, 1878)

io 11. A hit- és erkölcstan tanulása alól a felckezetnélküliség ürügye alatt sem mentethetik fel senki sem; ily esetben az illető tanuló azon hitfelekezet vallásoktatásában tartozik részt venni, melyhez szülei (esetleg ö is) előbb tartoztak. (A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1 877. évi nov. 27-én 25801. sz. a. kelt rendelete.) Egy F-ben lakó, magát hitfelekezetnélkülinek valló idegen család gyermekei egy ottani magán elemi iskolába mint hitfelekezetnélkülinekiratván be, a hit-és erkölcstan tanulása alól fölmentettek. Minthogy a hit- és erkölcstan a népiskolák kötelezett tantárgyai közé tartozik, kérdés tétetett: minő eljárás követtessék a fentebb jelzett gyermekek irányában s más hasonló esetekben. A vallás- és közoktatásügyi minister a fennforgó ügy elintézésénél követendő irányelveket a következőkben jelöli ki: Az 1868. évi XXVIII. tvczikkoÖ. §-a a hit- és erkölcstant a köteles tantárgyak közé sorolja. A törvény eme rendelete alól magát senki sem vonhatván ki, az kötelező erővel bir a magyar korona területén levő minden, habár idegen szülőre nézve is, ki gyermekét valamely állami, községi, felekezeti vagy magán iskolában oktatásban részesittetni óhajtja. Azon körülmény, hogy valamely idegen szülő hitfelekezetnélküli, annál kevésbbé szolgálhat indokul gyermekének a hit- és erkölcstan tanulása alól leendő fölmentésére, minthogy hazai törvényeink a hitfelekezetnélkühséget nem ismerik. Az előadottakból önként következik, hogy a magukat hitfelekezetnélkülieknek valló idegen szülők gyermeke, ki a magyar állam területén levő valamely állami, községi, felekezeti vagy magániskolát látogat, kötelezve van a hit- és erkölcstan tanulására. A bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868. évi LM. tvczikk alapján, és eme törvény rendelkezéseiből vont következtetés szerint a magát hitfelekezetnélkülinek valló egyén azon hitfelekezethez tartozónak tekintendő, a melyhez tartozott, mielőtt magát hitfelekezetnélkülinek nyilvánitotta ; mivel törvényeink szerint nálunk valamely felekezet kebeléből való kilépés csak akkor érvényes, ha az illető egyén egy más (és pedig) bevett vallásfelekezet kebelébe lép át.