Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Harmadik folyam (Budapest, 1878)

io 11. A hit- és erkölcstan tanulása alól a felckezetnélküliség ürügye alatt sem men­tethetik fel senki sem; ily esetben az illető tanuló azon hitfelekezet vallások­tatásában tartozik részt venni, melyhez szülei (esetleg ö is) előbb tartoztak. (A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1 877. évi nov. 27-én 25801. sz. a. kelt rendelete.) Egy F-ben lakó, magát hitfelekezetnélkülinek valló idegen csa­lád gyermekei egy ottani magán elemi iskolába mint hitfelekezetnél­külinekiratván be, a hit-és erkölcstan tanulása alól fölmentettek. Mint­hogy a hit- és erkölcstan a népiskolák kötelezett tantárgyai közé tar­tozik, kérdés tétetett: minő eljárás követtessék a fentebb jelzett gyer­mekek irányában s más hasonló esetekben. A vallás- és közoktatásügyi minister a fennforgó ügy elintézé­sénél követendő irányelveket a következőkben jelöli ki: Az 1868. évi XXVIII. tvczikkoÖ. §-a a hit- és erkölcstant a kö­teles tantárgyak közé sorolja. A törvény eme rendelete alól magát senki sem vonhatván ki, az kötelező erővel bir a magyar korona területén levő minden, habár idegen szülőre nézve is, ki gyermekét valamely állami, községi, fele­kezeti vagy magán iskolában oktatásban részesittetni óhajtja. Azon körülmény, hogy valamely idegen szülő hitfelekezetnél­küli, annál kevésbbé szolgálhat indokul gyermekének a hit- és erkölcs­tan tanulása alól leendő fölmentésére, minthogy hazai törvényeink a hitfelekezetnélkühséget nem ismerik. Az előadottakból önként következik, hogy a magukat hitfeleke­zetnélkülieknek valló idegen szülők gyermeke, ki a magyar állam te­rületén levő valamely állami, községi, felekezeti vagy magániskolát lá­togat, kötelezve van a hit- és erkölcstan tanulására. A bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868. évi LM. tvczikk alapján, és eme törvény rendelkezéseiből vont következtetés szerint a magát hitfelekezetnélkülinek valló egyén azon hitfelekezethez tartozónak tekintendő, a melyhez tartozott, mielőtt magát hitfelekezetnélkülinek nyilvánitotta ; mivel törvényeink szerint nálunk valamely felekezet kebeléből való kilépés csak akkor érvényes, ha az illető egyén egy más (és pedig) bevett vallásfelekezet kebelébe lép át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom