Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Második folyam (Budapest, 1877)
148 ily módon már valamennyi község által a befizetések teljesíttettek, a kérdéses főkimutatást is az utolsó bevételi naplóczikkhez csatolja. 4. Minden hó végén az emiitett napló szabályszerűen lezárandó s végeredménye az illető napló hozzácsatolása mellett, a többi közalapok s alapítványok módjára a forgalmi naplóba beállítandó. V. Általános határozatok. A község vagy iskola fentartó, ugy szintén a nyugdíjintézetbe felvett tanitók, tanítónők, óvók s óvónők, biztosított nyugdijaik után fizetendő járulékokat 1876-tól kezdve is róvhatják le egyszerre az egész évre, félévenként azonban kötelesek azokat előlegesen befizetni. Ha azonban az illető a befizetést egy év alatt elmulasztja, a biztositositás az 1875. évi XXXII. t. cz. 38. §-ban emiitett nem állami nyilvános tanitóképezdék, valamint a kormány által elismert óvodai nyilvános képezdék okleveles tanárai, tanítói és tanítónőire nézve ugyanazon §. d. pontja értelmében megszűntnek tekintetik, és az eddig befizetett összeg az alap tulajdona marad. Ellenben a nyilvános népoktatási tanintézetek, a nyilvános árva és szegény gyermekeket nevelő intézetek s szeretetházak, úgyszintén a nyilvános kisdedóvó intézetek tanítóitól és tanítónőitől, nevelőitől s nevelőnőitől az általuk biztosított nyugdíj összeg után fizetendő járulékok, szükség esetén végrehajtás utján fognak behajtatni. Minthogy továbbá a néptanítói nyugdíjtörvény 41. §-a 1. pontja értelmében, a most idézett törvény 2. §-ában jelzett nyugdíjra jogosított, és ezen törvény hatályba léptekor már alkalmazásban volt mindazon tanitók és tanítónők, kik életük 55 évét még be nem töltötték, az országos nyugdíjintézetbe belépni kötelesek : figyelmeztetnek ezennel mindazok, kik ezt eddig bármi okból tenni elmulasztották, hogy a törvény ama követelményének a jelen utasítás keltétől számítandó 90 nap alatt eleget tenni siessenek, minthogy ellenkező esetben a kormány kénytelen lenne a mulasztók ellen a legnagyobb szigorral eljárni. A tanfelügyelők szigorú kötelességéhez fog tartozni, a felett őrködni, hogy ily mulasztások a nyugdíjra jogosítottak részéről jövőre el ne követtessenek, azon községek pedig, legyenek azok akár polgári?
