Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Második folyam (Budapest, 1877)

131 szemmeltartása mellett, engedélyezhetik, ha a fél a szabályszerű legkisebb bírságösszeget, vagy a hol a birságra nézve fokozatok előszabva nincsenek, az általában megállapitott ebbeli összeget, az egyszeres adóval vagy illetékkel együtt azonnal lefizeti, vagy azt olykép biztosit] a, hogy egy hó leforgása alatt be fog fizettetni, jövőre nézve is fentartatik. Az ügymenet könnyítése czéljából egyszersmind ezen hatáskör oly irányban tágittatik, hogy az emiitett közegek, a mondott korlátok közt, és a vizsgálat megszüntetése alkalmával különös enyhítő körülmények fennforgása esetében, a bírságösszeget annak egy negyed részéig mérsékelhetik. A biztos a fennebbi esetekben az ebbeli határozatot eredetiben, magára a tényállásra, fogalmazvány hátrahagyása nélkül, az egyszeres adónak vagy illetéknek, úgyszintén a bírságösszegnek külön-külön leendő kitétele mellett, röviden rávezeti, tekintet nélkül arra, váljon az illető tényleirás a biztossághoz lett-e beterjesztve, vagy pedig hivatalos utazás közben, a szakaszok megvizsgálása alkalmával előmutattatik. A tényleirás, a szóban forgó határozattal ellátva, a netán felmerült mellékletekkel együtt, az illető adóhivatalhoz elszámolás, és a körülményekhez képest meghatározott összeg behajtásának eszközlése végett közvetlenül küldetik át. Ez utóbbi hivatal, ennek alapján az elszámolás tekintetében ép ugy jár el, mintha a jövedék-büntető eljárásnak megszüntetése, a pénzügyi igazgatóság vagy vám- és adóőri felügyelő részéről engedélyeztetett volna, kiállítja a tettenérök részére az értesitvényi kimutatásokat, s azoknak a biztos utján leendő kézbesítéséről gondoskodik. A szóban forgó jogosultság alól kivétetnek azonban azon kihágási esetek, melyekben a biztos maga mint tettenérő jelentkezik, a mennyiben ezeknél a rendes jövedéki vizsgálat megejtésével sem bizathatik meg. Kivételnek van helye továbbá oly esetekben, a hol a mérséklési jog általában, mint nevezetesen a szesz- és czukoradó iránti szabályok 162. és illetőleg 116. §§-ban felsorolt esetekben korlátoztatik, vagy a hol, mint például az 1876-ik évi IV- t.-cz. 17. §. értelmében, az elkövetett jövedéki kihágás, a szabályszerű illetéken felül fogsággal is büntetendő. 9*