Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Második folyam (Budapest, 1877)

lí 15. §. A bizottság a helyszínén szótöbbséggel határozza meg, vájjon a termést az elemi csapás mily mértékben, 7s, 2lz részben vagy egészben kárositotta-e ? 16. §. Az A. jegyzéknek első 12 rovatát a bizottság tölti be ; a törve* nyesen megállapított adóelengedés összegének bejegyzésére nyitott 13., 14-ik rovat a kir. adófelügyelő részére üresen hagyatik. A házak károsiüásának eseteit a házbirtokos vagy megbízottja és az érdekelt község elöljáróságának két tagjából álló bizottság veszi fel. A kár felvételére szolgáló B. mintázatn jegyzék 1—15., 17. és 18-ik rovatait a bizottság tölti be, a törvényesen megállapított adóelengedés összegének bejegyzésére szolgáló 16., 19. és 20-dik rovatok betöltése a kir. adófelügyelőt illetvén. 18. §. Ha az elemi csapás több és annyi birtokost ért, hogy a károsultak jegyzékbe vételére több ív használtatik, ilyenkor az ivek összevarratnak és az összevarrásra használt fonal vége a község (város) pecsétjével lepecsételtetik. 19. §. A kár felvételéről szóló jegyzékekben vakarásnak lenni nem szabad ; hibásan beirt tétel vízszintes húzással ngy törültessék ki, hogy az eredeti irás olvasható legyen. 20. §. A kárfelvételi jegyzéket a bizottság a következő felírással zárja le: «Hogy ezen jegyzékbe felvett kárt a valóságnak megfelelőleg a helyszínén legjobb lelkiismeretünk szerint becsültük fel, eskü helyett saját nevünk aláírásával bizonyítjuk.» Kelt stb. (következik az aláírás). 21. §. Mind az A. mind a B. jegyzék mellé köteles a községi előljáró (városi tanács) a C. alatt ide mellékelt minta szerint külön kimutatást C.7. készíteni, és annak első négy rovatát betölteni.