Kallós Lajos (szerk.): Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időig. (Debreczen, 1862)

ÍTÉLET, ITÉLETUJITÁS. 81 rögre is az alapitélet ki terjesztetik, 's az előbbi alpörös szavatosi teherben elmarasatatand (Egerer pörben Gányi János mint birtokos ellen, Rudnyánszki, az elmarasztott alpörös és Gányira nézve szavatos az igazolt szavatosi teherben elmarasztalván., Gányira az ítélet kilerjesztetelt 1793. 19. jun.) És így a' közelebbi pontból látható, mikép a' törvénykezés itéletujitáskor is, valamint minden más esetekben azon egyén ellen, kinek kezében van a' birtok, bár mi utön vevé is ezt ke­zéhez, indítandó. Egyébiránt 13) Ha ítélet után a birtokos nem változott, 's ez ellen ité­letujitás kezdetik, ebben a1 szavatossági kérdésnek helye nincs, ha azonban a felek öntényük által ezen kérdésbe ereszkednek, ennek további folytatására lesznek kötelezve (ütvöspörben, mivel a" felek a" szavatossági kérdést maguk között elkezdették, további ügyködésre köteleztettek, "s többen, kik ellen a1 szavatosi köte­lezettség bebizonyitatott, a' szavatosság teljesítésében elmarasz­taltak 1804. 19. sept.) 14) Szavatosi ugy szinte a1 föiszavatosi kérdések itéleluji­tásban elintézendök (Csehpörhen Herpaiak Jankovicsokra nézve, mint szavatosok, Zlinszkiek pedig Herpaiakra nézve mint fölsza­vatosok elmarasztattak 1806. 26. sept.) 15) Hol a' megyei szokás azt tartja, hogy az itéletujitás a' megye közgyűlése előtt is megtörténhessék, mikép ez Turócz megyében, ottan az itéletujitás akkép történvén, törvényesnek ismertetik (Dávid zálogváltó pörben 1825. 4. jun.) 16) Az ítélet megujitatván, ha végre nem haj tátik, itéletu­jitás 'smét, kivévén ha elévités jön közbe, történhetik (a' fön­tebbi pörben). 17) Ha az alpörös, ki az alappórben nem állt, itéletujitásban megidéztetvén, azonban itt nem védvén magát, makacságban el­marasztatik, nekie ezen Ítéletet felküldő parancs mellett, azért mert az alapperben nem állván, ottan el sem maraszlatott, és így ellene iléletujitásnak helye nem lehetett, fölvinnie megengedtetik (Falkenslein Vilma, ki az alappörben nem állt, megidéztetvén, 's itt nem védvén magát, makacságban elmarasztalóit, azon okból, mert ö az alappörben nem állván, ebben el sem marasztalhalott, nekie az Ítélet megvizsgálata iránt telt fölvitel megengedtetett 1824. 14. jun.) 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom