Kallós Lajos (szerk.): Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időig. (Debreczen, 1862)

OKIRATOK. 63 bözik, mind ezekben nagyobb bizonyítás tétetni rendeltetett 1819. 8. mart.) 21) Az egyik pörlekedő fél iratok fölfedezésére köteleztetvén, az eskü letétel végett megidézendő, e végett a'pör bizonyos határidőig fölfüggesztetvén (Egyedpör 1770. 10. febr.) 22) Az iratoknak eskü alatti fölfedezése elhatároztatván, a' fölfedező az iratokat a1 biró kezébe, ki azokat a' törvényszék előtt elömutatandja, letenni, "s mig a' szükség kívánja, nála hagyni köteleztetik (Akácspör 1779. 24, april.) 23) Ha az okirat tanúbizonyságot nem képez, nem hiteltethetik meg, azaz ha a1 pörlekedő fél által a pörben előmutatott irovány, inkább valamelly egyezvénynek, mint tanubizonyitványnak tekinthető péld az erőszak megtörténte iránt a' sértett fél a' sérelemből keletkezett károk iránti egyezvényt hoz elő, ez mint tanúbizonyságul nem tekinthető irat, meg nem hiteltetik (Medveczkipör 1821. 25. jun.) 24) Ha a' felek az okiratok sorozatát előmutatják a' pörben, a' fölfedezési esküt azért azon tekintetből, hogy náluk több irovány, minta1 melly az előmutatott jegyzékben foglaltatik, nincsen, letenni kötelesek (Szapáripör 1798. 18. jun.) 25) Ha az iratok már egy ízben közöltettek, 's később ismét azoknak ujabbi közlése kívántatik, ezen kérelem mint a1 pörnek elhalasztására irányzott szándok elvettetik (Széchenyipör 1822. 23. mart.) 26) Ha az illető fél már egy izben az esküt, miszerint több iratokat mik a' kereseti javakat illetnék, a fölfedezetteken kivül nem tud, el nem szaggatott, vagy el nem rejtett, sem más általi elrejtés vagy elszaggatásról tudomása nincs, letevé, további fölfedezási keresetnek helye nincs, (Sveticspör 1805. 24. jun.) 27) Ha az irovány oknak, sem leltár, sem az alpörösök fölfedező esküje által előbbi léte, és az alpörösök kezébe jutása nem bizonyitatik, az alpörösök fölmenteinek (Soltész Sigmondnak Csernél Klára hagyományosai ellen, Soltész Sigmond végintézetének teljesítése végett 1818. 5. dec.) És így az adós elismervén az adósságot, bár azt követeli, miként az engedvényesnél az eredeti kötelezvény nem levén, ezen kötelezvény nem öt, hanem azon más egyént kinek kezénél van, illeti, azért az adósság miután itt az engedvény bizonyít, az engedvényes részére megitéltetend.