Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Okirati illeték. 268—-281. 85 vénycikkben foglalt, az illeték-díjjegyzék 85. tételének 12. pontjául felvett 14. §. értelmében illetékmentesek. ÍKb. 8332/ 1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 5.) 275. 111. díjj. 87. t. d. A biztosító intézet és a biztosítási iigynök között biztosítási ügyletek megkötésének jutalék ellenében való közvetítése iránt kötött szerződés: megbízási (szolgálati) szerződés s mint ilyen 3' \ -os illeték alá esik. Ezek az ügyletek levélalakba foglalva nem feltételesen illetékmentesek. (Kb. 13.125 1939. P. Kb, 13.393 1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 26.) 276. II!. díjj. 101. t. Ha az adásvételi szerződés szerint a vevő a vételár teljes lefizetése után kap a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okiratot, de ebben az engedélyben a vételárhátralék kifizetése nem foglaltatik, az okiratot nyugtailleték alá vonni nem lehet. (Kb. 13.982/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 29.) 277. 111. díjj. 101. tétel. Az üzletbér kifizetésének nvugtázását tartalmazó kereskedelmi levél nem feltételesen illetékmentes. (Kb. 7490/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 26.) 278. 111. szab. 1. §. Okirat alatt: emberi gondolatnak anyagon, bizonyos célból, írással, vagy érthető jelekkel való megrögzítését kell érteni. A gondolatot kifejező jel az okirat egy bizonyos részének az okirattól való elválasztásában, vagy átlyukasztásában is állhat. (Kb. 14.796/1938. P. sz. — M K. LIX. évf. 47.) 279. 111. szab. 1. §. A. 3. pont. Ha a kölcsön folvósítására kötelező megállapodásról kiállított okirat (levél), a kölcsön megtörtént folyósítását, amely a kölcsönszerződésnek érvényességi kelléke, nem tartalmazza is: a kincstár a kölcsönügylet után jogosult illetéket követelni, kivéve, ha a felek bizonyítják, hogy a kölcsönt nem folyósították. Amíg a folyósítás meg nem történt, a felek az ill. szab. 138. §-ának c) pontja alapján igényelhetik a kölcsön folyósításáig, mint felfüggesztő feltételnek beálltáig, az illeték megfizetésének az elhalasztását. (Kb. 5113/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 26.) 280. 111. szab. 1. §. A. 3. pont. A pénztári kiutalást tartalmazó okmánynak a pénz felvevője által történt aláírása, a felvételnek szavakkal megrögzítése nélkül is, nvugtának minősül és illeték alá esik, mert az aláírás értelme a kiutalt pénz felvételének bizonyítása. (Kb. 6337/1939. P sz. M K LIX évf. 26.) 281. 111. szab. 1. §. 3. pont. A részvénytársaság igazgatóságának üléséről felvett jegyzőkönyvbe foglalt kölcsönszerző-