Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

80 Pénzügyi jog. a munkabérnek (fizetésnek) akár meghatározott pénzösszegben, akár más módon történt meghatározása esetében a szerződés egész időtartamára kikötött szolgáltatásoknak a figyelembevételével kell eldönteni. Az illeték alapját a munkabér (fizetés) határozott pénzösszegben történt meghatározása esetében a kikötött munkabérnek az illetékszabályok 61. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kiszámított összegben, más esetben pedig az 1924. évi IV- t.-c. 2. §-ához tartozó a) melléklet B. III. (3)— (4) bekezdése, illetve az 1924. évi 5003. P. M. rendelet 6. §-a, illetve az 1925. évi 4600 P. M rendelet 6. §-a értelmében, az illetékszabályok 61. §-ában meghatározott szorzószámoknak megfelelő éveken át, az ezekben az években téliesített szolgáltatások mindenkori értékében kell megállapítani. Kb. Az 1929. évi XXVII. t.-c. 6. §. (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott illetékmentesség alkalmazása tekintetében azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a szóbanforgó szabályt 1. miként kell alkalmazni azokra a szolgálati szerződésekre, amelyek a munkabért (fizetést) meghatározott pénzösszegben bár, de úgy határozták meg, hogy a szerződés tartamának egy részében (pl. az első három évben) a havi 500 P-t nem haladja meg, az azt követő években azonban meghaladja, továbbá, hogy 2. lehet-e és miként alkalmazni azokra a szolgálati szerződésekre, amelyek a munkabért (fizetést) nem meghatározott pénzösszegben, hanem más módon (pl. az alkalmazott által szerzett ügyletek forgalmi értékének illetve az ipari vagy mezőgazdasági termelés eredményének bizonyos százalékában) állapították meg, s ennekfolytán a szerződés megkötésének az időpontjában nem lehet megállapítani, hogy a szerződés fennállásának ideje alatt a munkabérnek (fizetésnek) egy hónapra eső összege az 500 P-t meghaladja-e vagy sem, már pedig ennek az ismerete nélkül a szerződés illetékkötelességét vagy illetékmentességét teljes bizonyossággal nem lehet eldönteni. Minthogy az illetéknek a tárgya a szolgálati szerződés s ennekfolytán annak, mint egységes egy szerződésnek az illetékkötelességét vagy illetékmentességet a szerződés egész tartalma határozza meg. az 1. alatti esetben a szerződés illetékkötelessége nem lehet vitás, tekintve. ho<ry azt eldönti az arról kiállított okiratnak az a tartalma, amely szerint a munkabérnek egy hónapra eső összege, meghatározott időponttól kezdődőleg a havi 500 P-t meghaladja. Az 1. alatti esetben tehát — arra tekintettel, hogy az illetékszabászabályok 61. §-a szerint az ismétlődő szolgáltatások értékét az évi szolgáltatás bizonyos többszörösében kell meghatározni, évi szolgáltatás alatt azonban nem az első. vagy valamely további évre kikötött szolgáltatást, hanem a több évre kikötött szolgáltatásnak az átlagát kell érteni — az illeték alapját, ha a szerződést határozott időre kötötték, a szerződés egész