Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Társulati adó. 163. 01 amilyen összegben azt az adóévet megelőző évben az alkalmazottak kereseti adója alá vonták. Az alkalmazotti kereseti adó előző évi alapjának összegétől tehát a jövedelemadó kivetése során semmiféle okból eltérni nem lehet, ami pedig kizárja, hogy a szolgálati viszonyból származó jövedelem összegét, illetőleg annak helyességét a szolgálati Illetmények adóköteles, vagy adómentes voltát — az előző évi alkalmazotti kereseti adó alapjától függetlenül — a jövedelemadó kivetése során vizsgálni lehessen. Az illetményekből származó jövedelemnek ilyen szempontokból való vizsgálata az alkalmazottak kereseti adója megállapításának, szükséghez képet utólagos helyesbítésének keretébe tartozik. Ehhez képest a jövedelemadó utólagos helyesbítésére ilyen tekintetben csak az szolgálhat okul, ha az adózó a jövedelemadó bevallása során és munkaadója a jövedelemadó céljaira adott illetményjegyzékben a szolgálati viszonyból származó jövedelmet kisebb összegben vallotta be, illetőleg tüntette fel, mint amilyen összegben azt az előző évre az alkalmazottak kereseti adójának megállapítása vagy annak utólagos helyesbítése során adóalapul vették. Az idézett törvényes rendelkezéseket a szolgálati viszonyból származó jövedelemnek egyéb jövedelemmé való minősítése és ilyenként külön számításba vétele útján sem lehet megkerülni. A már ismételten említett könyvvizsgálat során tett megállapításokról szóló jelentésből kitünőleg a K. U. R. T. a panaszos részére azzal okadatoltan fizetett ki vendégellátás költségeinek megtérítése címén különböző összegeket, hogy a községben szálloda és vendéglő nincs és így a részvénytársaság vendégeit az igazgatók (közéjük számítva a panaszost is) látják el. Ezt a megokolást a panaszban foglaltakkal is egybevetve, úgy látszik, hogy a vendégellátás költségeinek megtérítése címén kapott öszszegek, a panaszos szolgálati viszonyából erednek, vagyis ezek a megtérítések a panaszos szolgálati illetményeinek a részei. Ilyen tényállás mellett pedig ezeknek az illetményrészeknek adóköteles, vagy szolgálati kiadással terhelt és így adómentes voltát a jövedelemadó kivetése során vizsgálni nem lehet; ennek elbírálása az alkalmazottak kereseti adójának megállapítása keretébe tartozik. Ugyanezek állanak a gyógykezelési (szanatóriumi) költségek címén kapott összegekre nézve is. (1941. márc. 14. — Kb. 12.164/1940. P. sz. — 2112. E. M. — Pod. 1941. évi 3. f. 71.) Társulati adó. 163. T. H. Ö. Az üzemi célra szolgáló ingatlanba és berendezésbe fektetett idegen tőke után fizetett kamat, valamint az ugyanilyen céllal befektetett saját tőkének elveszett kamathozadéka a termelési költség fogalma alá tartozik. (1940. nov. 23. — Kb. 6.805/1939. P. sz —2131. E. ü. — Pod. 1941. évi 4. f. 110,j