Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

46 Pénzügyi jog. 116. K. H. Ö. 2. §. 2. p. A vadászati jog bérlete után abban az esetben kell általános keresetiadót kivetni, ha a va­dászati jog bérbevétele albérletbeadás vagy az elejtett vadak értékesítése stb. útján jövedelemszerzés céljára szolgál. (1941. máj. 23. — Kb. 4.376/1941. P. sz. — 2125. E. H. — Pod. 1941. évi 4. f. 101.) 117. K. H. Ö. 2. §. 3. Az óvadéktőke kamatait élvező ka­tonatisztnek évjáradéka a K. H. Ö. 2. §-ának 3. pontja értel­mében az" 5. §. (1) bekezdésének 9. pontjára tekintettel álta­lános kereseti adó alá esik. (Kb. 4249/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 31.) 118. K. H. Ö. 2. §. 4. pont. A jogi kötelezettség alapján nyugvó ingyenes lakáshasználat pénzértéke — mint járadék­szerűén visszatérő szolgáltatás — általános kereseti adó alá esik. (Kb. 7.066/1939. P. sz. — M. K. LX. évf. 17.) 119. K. H. Ö. 7. §. A külföldi lakos részére belföldről fo­lyósított, de jelzálogjogilag magyarországi ingatlanon is bizto­sított járadékból eredő követelés jelzálogos követelésnek mi­nősül. Ezért az osztrák köztársasággal kötött adóügyi egyez­ményt tartalmazó 1925:XXXIX. t.-c. 2, cikke szerint e? a já­radék Magyarországon vonandó egyenesadó alá. (Kb. 4668/ 1936. P. sz. — M. K. LX. évf. 13.) 120. K. H. Ö. 4. §. 1. pont. Az a körülmény, hogy szőlő­birtokos saját termésű borát a termelési helyétől távol eső pia­con hozza forgalomba, egymagában nem állapítja meg az üz­letszerűséget. Kb. A Közigazgatási Bíróság 379. számú jogegységi megállapodása a szőlőbirtokosnak saját termésű bor eladása esetén alapuló általános kereseti adókötelezettségét az üzletszerűséghez köti. Az üzletszerűség ismérveit a 282. számú jogegységi megállapodás ha­tározta meg. Az eladási piac a termeivény forgalombahozatala szempontjából kö­zömbös. Az eladási piac csak a gazdálkodás hozamának előnyösebb ér­tékesítésére lehet kihatással, ami pedig a termelő közgazdaságilag meg­követelt gondosságának a következménye. Kitűnik ez a K. H. Ö. 4. §. 1. pontjához fűzött Utasításból is. amely a mezőgazdasági terményeknek, a saját termésű gyümölcsnek az elárusítási helyet — a piacot — mint általános adókötelezettséget megállapító feltételt, nem ismeri. A felhí­vott Utasítás ugyanis akként rendelkezik, hogy a helyszínen vagy piaci úton való értékesítés egymagában nem állapítja meg az általános kere­seti adó kötelezettségét. A piac alatt pedig nemcsak a termelési heiy piacát, hanem általában bárhol lévő piacot kell érteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom