Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
Házadó. 77—89. 41 lanság esetében nem lehet megállapítani, melyik adóalap a helyes. (Kb. 12.880(1937. P. sz. — M. K. LXI. évi. 24.) 83. H. H. Ö. 8. §. 1. bek. A pékmühelybe beépített kemence használatáért fizetett ,,használati díj" házbérjövedelemnck minősül. (Kb. 10.856,1937. P. sz. — M. K. LX. évi. 14.) 84. H. H. Ö. 8. §. 7. bek. 2. pont. A fütö munkadíia is a fűtési költségekhez tartozik. (Kb. 11.318/1937. P. sz. — M. K. LX. évf. 14.) 85. H. H. Ö. 8. §. (7) bek. Ha a főbérleti lakás bútorhasználattal és központi fűtéssel van bérbeadva, a tiszta bért — a bútorhasználatra esö 30% és a fűtési költségek címén levonandó 20c/c figyelembevételével — az összes (bruttó) bérbevétel 61.4' t-ában kell számítani, nem pedig annak 2/«-ában, Ugyanis 70 P tiszta bér mellett esik a bútorhasználatra 30 P, a fűtési költségek nélkül számított bruttó bér — 100 P. ennek 30%-át levonva, marad 70 P tiszta bér. A 70 P tisztabér 20%-a 14 P; ez a bruttó bérrel egvütt 114 P és a 70 P ennek az öszszegnek 61.4%-a. (Kb. 13.815/1937. P. sz. — M. K. LXI. évf. 24.) 86. H. H. Ö. 8. §. (7) bek. A háztulajdonos saiát kútja, illetőleg motora útján szolgáltatott vízre aránylag eső és a bérlő által a háztulajdonosnak megtérített tényleges motorüzemi költség nem számítható hozzá a bérlő által fizetett bér összegéhez, mert ezt az összeget a bérlő a lakásért fizetett béren kívül, a lakáson felül nyújtott egyéb szolgáltatásért fizeti. (Kb. 13.497 1937. P. sz. — M. K. LXI. évf. 9.) 87. H. H. Ö. 9. §. (1) bek. Egyházi rend tulajdonában lévő épületnek az átutazó rendtagok elhelyezésére szolgáló része után a házadót nem az utóbbiak által fizetett összegek, mint bérbevétel, hanem a rendes szabályok értelmében megállapítandó haszonérték szerint kell megállapítani. (Kb. 2.375 1938. P. sz. — M. K. LXI. évf. 9.) 88. H. H. Ö. 9. §. (5) bek. Azt, hogy a ház időszaki lakás céljára szolgál és csak nyáron használható, nemcsak a nyaralótelepeken és a fürdőhelyeken lévő épületek tekintetében kell figyelembevenni, hanem minden, bárhol levő és ilyen minőséggel bíró épület tekintetében. (Kb. 17.932 1937. P. sz. — M. K. LXI. évf. 21.) 89. H. H. Ö. 19. §. 49. pont. Az ideiglenes házadómentesség iránti kérelmet nem lehet végleg elkésettnek tekinteni, ha a házat 1936. január 1-én — noha lakhatási engedély nélkül — használatbavették, de még ugyanebben az évben beadták a lakhatási engedély iránti kérelmet. Ugyanis a 160.000 1930. P.