Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Allamszolgdlati ügyek. 7—10 9 A kedvezmény abban áll, hogy a (12) bekezdésben említett hadigondozott alkalmazottat a törvényben meghatározott eseteken felül a teljes szolgálati idő eltelte előtt csak saját kérelmére lehet állásából elbocsátani, illetőleg szabályszerű' elbánás alá venni. * Teljes szolgálati idő alatt az 1912: LXV. t.-e. rendelkezései szerint a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó bzolgálati időt kell érteni. Teljes szolgálati időről tehát esak az olyan alkalmazottakkal kapcsolatban lehet szó, akik nyugdíjra idényt adó állást töltenek be. Ebből ríedig az következik, hogy a kedvezmény nem terjed ki az olyan hadigondozott alkalmazottra, aki szerződés alapján teljesít szolgálatot, mert az 1912: LXV. t.-c. 5. §-a szerint az ilyen alkalmazott ellátásra igényt nem tarthat. Az 1933: VII. t.-c. 27. §-ának (12) bekezdése felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyek mellett a hadigondozott alkalmazottat el lehet bocsátani a szolgálatból. Ezek között foglalnak helyet a fegyelmi jogszabályokban megállapított okok és a törvényes korhatár elérése. Ez a rendelkezés is arra mutat, hogy a felhívott törvényhelyen biztosított kedvezmény csak azt a hadigondozott alkalmazottat illeti meg, <*>ki nyugdíjra igényt adó állást tölt be, mert fegyelmi eljárásnak csak az ilyen alkalmazottal szemben lehet helye és mert a törvényes korhatár eléréséről is csak az ilyen alkalmazottakkal kapcsolatban lehet szú. A szerződéses alkalmazottra a fegyelmi szabályok hatálya nem terjed ki s emellett a szerződéses alkalmazottal szemben meg sem valósulhat a fentemlített kedvezmény, mert szolgálati idejét legfeljebb a szolgálati szerződés állapítja meg s így, mivel állása jogszabályban meghatározott szolgálati időhöz kötve nincs, nem állapítható meg, hogy állásából a teljes szolgálati idő eltelte előtt bocsátották-e el és így érte-e jogsérelem. Az olyan értelmezés pedig, amely szerint a szerződés időtartamának lejárta — így a felmondás érvényesítése is — nem szünteti meg a szolgálati jogviszonyt, odavezetne, hogy a szerződéses alkalmazott — nem állván korhatár és szolgálati idő korlátozása alatt — haláláig vagy teljes szolgálatképtelenségig állásában maradhatna, ami indokolatlan és igazságtalan előnyt jelentene a nyugdíjjogosultsággal egybekötött rendszeres nyugdíjra jogosító állásban levő azzal a hadigondozott alkalmazottal szemben, akit az említett korlátozó rendelkezések folytán a korhatár elérésével, avagy teljes szolgálati idejének betöltésével el kell bocsátani a szolgálat kötelékéből. Ez pedig nyilvánvalóan nem lehetett a jogszabály célja. Mindezekből az állapítható meg, hogy az 1933: VII. t.-c. 27. §-ának (12) bekezdése akként határozza meg a közszolgálati kedvezményre jogosultak körét, hogy abba csak azok a hadigondozott alkalmazottak tartoznak, akik nyugdíjjogosultsággal egybekötött rendszeres állást töltenek be, következőleg a (12) bekezdésben a törvény által adott kedvezmény csak az ilyen hadigondozott alkalmazottak részére van biztosítva.