Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Allamszolgálati ügyek. 6. 7 évi október hó l. napjától 1932. évi október hó végéig terjedő időre kiutaltassck. elutasította és erről a. kérelmezőt fellebbezési jogára tőrtént figyelmeztetés mellett értesítette, a panaszosnak a lő napi határidő lejárta után, 1933. évi szeptember havában benyújtott újabb kérelmét pedig fellebbezésnek minősítve, elkésettség okából visszautasította. A m. kir. közigazgatási bíróság a most említett határozat ellen beadott panaszt felszólalásnak tekintve, illetékes határozat hozatala végett — 1122/1934. K. sz. végzésével — a m. kir. belügyminiszterhez tette át. A miniszter megtámadott határozatával a szóbanlevő jogorvoslati beadványt lényegében felfolyamodásnak minősítette és ekként elbírálva, annak nem adott helyet azzal a megokolással, hogy az illetményhivatal határozata ellen beadott jogorvoslat elkésetten érkezvén, visszautasítása az 1929: XXX. t.-c. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében helyesen történt. A bíróság előbb említett végzésében kifejtettek szerint a családi pótlékra való igényekből eredő kérdésekben az 1912: XXXV. t.-c. 18. §-a szerint a m. kir. közigazgatási bíróság előtt eljárásnak az illetékes miniszter határozata ellen van helye, az illetményhivatal azonban a vitás igény kérdésében a bíróság előtt megtámadható határozatot nem hozhat. Ennek következtében érdemben vizsgálandó határozatnak a m. kir. belügyminiszter által most hozott, lényegileg az igény elismerését megtagadó határozat lévén tekintendő, az ellene beadott jogorvoslat a felhívott törvényes rendelkezés értelmében panasznak minősül. Az eldöntendő kérdés ezek után az. vájjon az illetményhivatal szóbanlevő intézkedése ellen jogorvoslatként az 1929. XXX. t.-c. rendelkezései által szabályozott fellebbezés használható-e s ennek folyományaképen a törvényes határidőn túl beadott jogorvoslat elkésettség okából visszautasítható-e vagy nem. Az 1100/1932. P. M. sz. rendelet 29. S-a az illetményhivatal intézkedései ellen az illetékes miniszterhez fel&zólalási jogot biztosít és sem ez a rendelet, sem más jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az illetményhivatal hatáskörébe utalt eljárás során keletkezett intézkedésekkel szemben a felet az 1929: XXX. t.-c. által szabályozott fellebbezés használatára kötelezné. A felszólalás előterjesztésére nézve pedig a felhívott rendelet a jogérvényesítés feltételéül záros határidőt nem szab, sőt az előbb idézett törvény 53. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés kizárja az (1) bekezdés rendelkezése alá eső határidők közül a nem a sajátképeni jogorvoslatok fogalmi körébe tartozó más jogcselekményeket, köztük a felszólalás intézményét is. Ily körülmények között kétségtelen, hogy az illetményhivatal intézkedései ellen használható felszólalás előterjesztésére nézve záros határidő megállapítva nincs és annak az igény érvényesíthetőségét kizáró törvényes elévülési időn belül helye van. A panaszos részéről beadott és felszólalásnak minősülő kérelern teljesítésének a megtámadott határozatban előadott okokból való visszauta-