Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

184 Személyi és családi jog. hetetlen feltételhez van kötve, hogy előzően vétlen nejéhez békítően közeledve, őt kiengesztelni és a házassági életközösség visszaállítására őszinte és komoly akarattal reábírni igyekezzék. Felperes állítja ugyan, hogy ez a közeledés az ő részéről megtörtént. Álláspontja szerint erre okszerű következtetést enged az általa bizonyítani kívánt az a körülmény is, hogy K. József kocsist, aki felesége holmiját a közös lakásból elszállítani akarta, elküldötte az udvarról, felesége azonban a kocsis távozását megakadályozta és minden holmiját és bútorát szekérre rakva, elköltözött. A felperes által felhozott ez a körülmény azonban még valószínűsítő adadtot sem szolgáltat amellett, hogy a felperes az említett alkalommal a fent körülírt módon, a nejéhez békésen közeledett volna. Ezért felperes ama felülvizsgálati panaszának, hogy a fellebbezési bíróság eljárási jogszabály megsértésével mellőzte K. József kihallgatását, ugyancsak nincsen jogszerű alapja. Minthogy pedig felperes azt sem bizonyította, hogy a különélés alatt az általa állított alkalmi találkozások során igyekezett volna fent meghatározott módon neje bocsánatát kieszközölni, az anyagi jognak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a jogi állásfoglalása, hogy felperes az alperessel szemben a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján fellépni nem jogosult. Ezért, bár erészben is teljesen helytálló a fellebbezési bíróságnak ítéleti állásfoglalása, teljesen közömbös az, hogy a felperesnek bírói úton kieszközölt visszahívása komoly volt-e vagy sem. (1941. jún. 6. — P. III. 1275/ 1941.) 472. Ht. 77. §. a) pont., Pp. 648. §. — Visszahívás komolysága. — I. Általános szabály, hogy a Pp. 648. §-a alapján fellépő házasfél az életközösség helyreállítását feltételéhez nem kötheti. Maga az a körülmény, hogy a felperesként fellépő feleség megfelelő lakást kívánt, feltételnek nem tekinthető, mert a lakásról való gondoskodás a férinek házastársi kötelessége. — II. Az a kérdés, vájjon az alperes jelentkezésekor az életközösség helyreállítását őszintén és komolyan akarta-e, a H. T. 77. §-ának a) pontjára alapított bontóok tényálladéka szempontjából teljesen közömbös, döntő csak az, hogy őszintén és komolyan akarta-e a felperes? K. (. - Mint a Fejben I. a....) Feltételnek kell azonban minősíteni a felperesnek azt a további kívánságát, hogy az alperes a lakást bútorozza be és pedig ezúttal annyival inkább, mert a közös lakás eredetileg is a felperes bútoraival volt bebútorozva s azokat a különélés alatt a felperes adta el. Ebből kiindulva okszerűen jutott a fellebbezési bíróság a fenti tényállásból arra a meggyőződésre, hogy a bírói visszahívásra irányuló kérelem beadásakor és illetve a visszatérésre bífóilag kitűzött határidő alatt a felperes az életközösség helyreállítását őszintén és komolyan nem akarta.