Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Eljegyzés házasságkötés, házasság megszűnése. 485—Í68. 179 ban a H. T. 7G. §-ában meghatározott bontó ok nem állapítható meg, hanoin az alperesnek, tí.-sel való szerelmi viszonya s az e tekintetben bizonyított erre utaló viselkedése is a H. T. 80. I. a) és C) pontja szerint minősül, éppen úgy, mint az alperesnek más férfiakkal kapcsolatosan megállapított cselekményei. (11)41. jún. 10. — P, 111. 1279/1941.) 468. Ht. 77. §. a). — Elhagyás jogossága. — Kiengesztelés. — I. A házasfél az emberi gyarlóságban rejlő csekélyebb hibákat és a mindennapi házasélettel járó mélyebb jelentőséggel nem bíró indulatkitörésekből fakadó kisebb fokú szóbeli sértéseket a másiknak megbocsátani köleles. — II. A szóbeli sértések a mindennapi életviszonyok között csak kivételesen súlyos esetekben és szigorú egyénesítés mellett minősíthetők megbocsáthatatlanoknak. — III. A házassági életközösség megszűnése esetében a H. T. rendszere szerint a házassági életközösség helyreállításának akadályait nem fokozni, hanem csökkenteni kell. Áll ez az ideiglenes nőtartás viselése szempontjából is. A vétkes félnek minél szélesebb keretben kell biztosítani azt a jogot, hogy komoly kiengesztelési törekvéseinek a jogkövetkezményei úgy a nőtartástól való mentesülés, valamint a bontás szempontjából beálljanak. — IV. Az a körülmény, hogy a felperes szegényjog megadását a házasság felbontása iránt indítandó per céljára kérte — önmagában nem zária ki azt, hogy a felperes előzőleg a feleségével szemben elkövetett vétkes magatartásának megbocsátása céljából kiengesztelőleg járt el és csak a reábírási törekvésnek meghiúsulása után jelölte meg a törvénvben biztosított eljárás végső célját — az előzetes peren kívüli eljárás megjelölése nélkül, — amelynek joghatályát amúgy is a bontóper keretében kell elbírálni. K. A fellebbezési bíróság kifejtette azt a jogi álláspontját, hogy (...mint a Fejben L a ), de a fellebbezési bíróság az adott esetben a felperes által használt sértésekéi olyan súlyosaknak tekintette, amelyeket az alperesnő megbocsátani nem tartozott. A fellebbezési bíróság a megbocsátási kötelesség tekintetében figyelmen kívül hagyta az egyénesítés irányító elvét. A peresfelek adott helyzetében a felperes, ha nem is volt a tett nyilatkozatokat mentesítő ingerült állapotban, azonban az alperosnönek a kérdéses nap reggel:'> laiusitott jogos indok nélküli távozásának következményeként jelentkező ciki 'töztetés mégis csak kiválthatta a felperesbői az egyszerű embereknél sz.'-'-ásos indulatkitörést, ami a használt kifejezésekben nyilvánult meg. Ezeknek a sértő kifejezéseknek kiváltója pedig a sikertelen marasztalás után * kipakolás rendén való észlelés közben az alperesnőnek az a kifogásolható eljárása volt, hogy a nemi élettel kapcsolatos tisztaságot nem óvta meg. ami az egyszerű életviezonvok között is jogos kifogás alá esik. 12*