Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Szerzői jog. 450. 167 A felperes mesevázlata az F/22, jelű iratának emlékezet alapján öszszeállitott tartalma szerint lényegileg a képeken ábrázolt eseményeknek ós ezek összefüggésének magyarázatát szolgáltatja s nyilván azt célozta, hogy a szövegíró ezt a vázlatot támpontul használja fel a mese megirá sánál. A peres könyvkiadmány tartalma alapján pedig megállapítható, hogy a mese szövege a felperes képein látható eseményeknek s egyszersmind a felperes mesevázlatának a feldolgozását tartalmazza. Megállapítható azonban ugyanezen az alapon az is, hogy a 94 lapra terjedő meseszöveg a felperes mesevázlatának tartalmát új elemekkel lényegesen kibővíti. A felperes mesevázlatának és a pereskönyv meseszövegének összehasonlítása alapján a m. kir. Kúria helyesnek ítélte a fellebbezési bíróságnak azt a megállapítását, hogy a pereskönyv meseszövege a felperes álta! irt mesevázlattal szemben űj és eredeti írói műnek tekintendő, mert a felperes mesevázlata a szövegképek számának megfelelő 24 pontban a képek megértéséhez szükséges anyagot — magának a felperesnek a felülvizsgálati kérelmében foglalt minősítése szerint is — csak „száraz vázlat"-ként tartalmazza, a szöveg írója pedig ezt a vázlatot a fellebbezési bíróság helyes megállapítása szerint egészen új alapelemekkel bővített meseszövés ben és az írói alkotásnak egyéni jelleget adó új és eredeti alakban dol gozta fel. Ebből a jogi megítélésből következik, hogy a felperes a .,Furulyáspisti Cukorországban" című könyv terjedelmesebb részét alkotó írói műnek, vagyis a meseszövegnek a Szjt. értelmében nem szerzője, a felperes és a szövegíró között az írói alkotás tekintetében szerzőtársi jogviszony sem keletkezett, aminek folytán a felperes jogszerűen nem igényelhette, hogy az alperes őt az ő szövegképeinek felhasználásával létrejött műnek címlapján a mese szerzőjének vagy a mesére nézve szerzőtársnak nevezze meg. A felperes és a meseszöveg írója között más vonatkozásban jött létre szerzőtársi viszony, nevezetesen abban a vonatkozásban, hogy az alperes könyvkiadmányában egybekapcsolt különnemű művek közül a korábban alkotott képzőművészeti müveknek (a szövegképeknek) a szerzője a felperes, a felperes képeinek felhasználásával készült írói műnek a szerzője pedig M. Erzsébet álnév alatt B. L. Szövegképekkel illusztrált írói müvek kiadása esetében, aminőnek a peres képes mesekönyv is tekintendő, az olvasók érdeklődése s egyszersmind a könyv rendeltetése szempontjából az írói mű tartalmának van rendszerint nagyobb jelentősége és elsőbbsége a szövegképekkel szemben. Ezekhez a szempontokhoz alkalmazkodik az az (... mint a Fejben...) Ezeknél fogva a felperes szerzői megnevezésének az alperes könyvkiadványán látható módja nem sérti a felperes szerzői jogát. Való ugyan, hogy az eset körülményei között a felperesnek nagyobb szerepe volt a peres mesekönyv létrehozásában a szövegképek szerzőjének szokott szerepénél, ámde szem előtt tartandó az. hogy a peresfelek