Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

146 Magánjog. Ezek szerint az állami főhatalom változása az előtt következett be, mielőtt az alperesek az adásvételi szerződés alapján az ingatlanra telekkönyvi tulajdonjogot szereztek volna, (... Mint a fejben L, II ) Ehhez képest a jelen esetben a magyar jog szabályai szerint kell elbírálni azt a kérdést, hogy az alperesek a fentebb ismertetett adásvételi szerződés alapján a tulajdonjogot, illetve az ahhoz való jogcímet érvényesen megszerezték-e vagy sem. Az ügylet tárgyául szolgáló ingatlan az e.-i érseki javadalomhoz tartozik. A magyar főkegyúri jognak a fentebb előadottak szerint irányadó szabályai szerint, amelyek közjogi jellegüknél fogva a 7780/1938. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében már a visszacsatolás időpontjától kezdve alkalmazandók, a római katolikus egyház ingatlanainak elidegenítéséhez — tekintet nélkül arra. hogy azok királyi adományozásból származnak-e, •— főkegyúri jóváhagyás szükséges. A magyar főkegyúri jóváhagyás az e részben nem vitás tényállás szerint meg nem történt. Ennek következtében a dologi jogi változást célzó fenti ügylet nem érvényes. Az anyagi jognak megfelel tehát a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése, amellyel az egyházi javadalommal bíró felperes birtokkeresetének az alperesekkel szemben helytadott. A fentebb kifejtettekre és a főkegyúri jóváhagyás hiányára tekintettel nincs jelentősége az ügylet érvényessége szempontjából annak a kérdésnek, hogy az Apostoli Szentszék a fent említett adásvételi szerződéshez hozzájárult-e s hogy az ingatlan elidegenítése a cseh földhivatallal kötött egyezség folyományaként történt-e meg. (1941. dec. 4. — P. VI. 2639/1941.) 444. Tríp. II. rész. 9. cím, 1., 2. §., 10. cím 4. §.—Vásártartási jog fogalma. — I. Előfordulhat, hogy a vásártartási jogot ugyanabban a községben más-más személyek kapják meg, de különböző időre. — II. Az a körülmény, hogy valamely községben valamely természetes személynek már van vásártartási joga, nem lehet akadálya annak, hogy ugyanabban a községben a község részére is engedélyeztessék vásártartás. (Az I. alatti nem szószerint a határozatból) K. Az irányadó tényállás szerint a felperesek jogelődei az 1721. évi december 13-án kelt királyi adománylevéllel jogot kaptak arra, hogy az alperes községben a szent Kereszt megtalálásának, szt. Lőrinc vértanúnak és szt. Imre hercegnek ünnepén és az ezeket közvetlenül megelőző és követő napokon, amennyiben szükségesek, alkalmasak és elegendők, minden esztendőben vásárokat tartsanak ugyanazokkal a szabadalmakkal és kiváltságokkal, amelyekkel az évi vásárok más szabad királyi városokban, városokban és községekben megtartatnak.