Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Rendes bíróság és közig, hatóság hutásköre büntető ügyekben. 141 Egyéb büntető ügyek. 434—437. A jelen ügyben a feljelentés és nyomozás adatai szerint heti piac ellenőrzése alkalmával az ellenőrzést végző csendőrjárőr Sc .I.-nél — aki baromfikereskedő — olyan tizedesmérleget talált, amelynek rúdjáról a biztonsági szeg hiányzott, aminek következtében a nevezett a mérlegen észrevétlenül olyan változtatást eszközölhetett, hogy a mérleg egyharmadrésszel kevesebbet mért. Továbbá talált Sz. J.-nél a csendőrjárör olyan 10 kg.-os súlyt is, amely hitelesítve nem volt. A Hatásköri Bíróság fenti gyakorlatára tekintettel a hatásköri hovatartozás megállapításánál azt kellett tehát eldönteni, hogy Sz. J.-nek e tényállásban foglalt cselekménye milyen bűncselekménynek minősül. Az 1908. évi XXXVI. t.-c. 50. §-a szerint csalást követ el az, aki abból a célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit fondorlattal tévedésbe ejt vagy tévedésben tart s ezáltal annak vagy másnak vagyoni kárt okoz. Kimondja e törvényszakasz azt is, hogy a csalás kísérlete büntetendő. A csalás bűncselekményének ebből a törvényes fogalmi meghatározásából nyilvánvaló, hogy csalásról, illetőleg csalás kísérletéről csak akkor lehet szó, ha valamely meghatározott személy fondorlatosan tévedésbe ejtetett vagy tartatott, illetőleg a tévedésbeejtés vagy tévedésbentartás valamely meghatározott személlyel szemben megkezdetett. A csalás bevégzettségéhez ezenfelül az is kell, hogy a tévedésnek és tévedésben tartásnak anyagi eredménye legyen. A Bn. 50. §-a szerint ez az eredmény a tévedésben lévőt vagy mást érő vagyoni kár. amely tehát személyi téren szintén meghatározott szenvedő alanyt tételez fel. Ezekre tekintettel nem meghatározott személy megtévesztése céljából elkövetett cselekmény csalásnak, vagy csalás kísérletének nem minősíthető. Következőleg az irányadó tényállásban foglalt cselekmény nem csalás, sem nem annak kísérlete, hanem olyan előkészületi cselekmény, amely csalásként nem büntethető, de külön törvényi rendelkezés folytán esetleg külön önálló bűncselekmény (sui generis delictum). A mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. t.-c. 32. §-ának a) pontja szerint kihágást követ el, aki a közforgalomban a törvény I. fejezete értelmében meg nem engedett mértéket vagy mérőeszközt használ. És kihágást követ el a 33. §. a) pontja szerint az, aki bár hitelesített, de olyan mértéket vagy mérőeszközt használ a közforgalomban, amelyről tudta vagy köteles gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy ez a törvényes követelményeknek nem felel meg. Ezekre a törvényes rendelkezésekre tekintettel Sz. J.-nek a fenti tényállásban foglalt cselekménye az 1907. évi V. t.-c. 32. §-ának a) pontjában, illetőleg 33. §-ának a) pontjában meghatározott kihágás alkotóelemeit látszik megvalósítani. Nevezett cselekménye tehát ilyen kihágásnak minősíthető. Az 1907. évi V t.-r. 32. S-ának a), illetőleg 33. S-ának a) pontjába Btköző kihágás elbírálása az idézett törvénycikk 37. §-a és az 1929. évi