Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

126 A Hatásköri Bíróság határozatát vényhely 2. bekezdése értelmében erre a Hatásköri Bíróság határozata nem terjeszkedhetik ki. Megjegyzi továbbá a Hatásköri Bíróság, hogy bár K. I. igényének keletkezése a csehszlovák megszállás idejére esik. a hatásköri hovátartozás kérdésében való döntés tekintetében a trianoni Magyarország területén érvényes jogszabályok voltak az irányadók, mert a magyar jog vallásügyi szabályai a főhatalom változása következtében, illetőleg az 1938. évi XXXIV. t.-c. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott és a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek közigazgatásáról szóló 9330/1938. M. E. számú rendelet 29. §-ának (1) és (4) bekezdése értelmében a visszacsatolt területeken •— a folyamatban lévő ügyekre nézve is — hatályukba visszaállíttattak. (1941. nov. 10. — 1941. Hb. 25.) 418. 1907:LXL t.-c. 7. §. 1. bek. 1. p. Református egyházközség által a politikai községgel szemben a közöttük létrejött — iskolát átadó — szerződésből kifolyólag kántori díjazás megtérítése iránt támasztott igény elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. A református egyházközség és a politikai község, mint jogi személyek között az 1870. évben a református egyház által addig fenntartott i&kola átadásával kapcsolatban létrejött szerződés vagyoni átruházást tartalmazó magánjogi (kötelmi) szerződés. Ennek a szerződésnek magánjogi jellegén nem változtat az a körülmény, hogy annak tárgya népoktatási célt szolgáló iskolának az átadása, illetőleg az átvétele, sem az, hogy a szerződés alanyai közjogi testületek. A kötelemalaptíó szerződés tárgyát és tartalmát ugyanis a szerződő felek tetszésük szerint állapítják meg. Ebben a tekintetben akaratelhatározási szabadságuknak egyedül a törvények, vagy törvényen alapuló egyéb szabályok szabhatnak korlátokat. Egyébként azonban szerződési akaratnyilvánításuk — eme korlátok figyelembe vételével — bármely a gazdasági, társadalmi vagy egyéni életük tárgyköréből fakadható kötelmek létesítésére irányulhat. Amidőn tehát a sz.-i református egyházközség a szóbanforgó szerződéssel az addig felekezeti jellegű iskoláját a községnek az iskola fenntartását biztosító s annak célját szolgáló vagyonnal, de egyben az átadó fél javára kikötött feltételekkel átadta, a politikai község pedig az iskolát átvette, s ezzel a szerződésből eredő jogok birtokába jutott, de egyúttal az abból folyó kötelezettségek teljesítését is magára vállalta, a felek — mint jogi személyek (közjogi testületek) — között lényegileg egy — az egyesség fogalma alá vonható — alakszerű kötelmi szerződés létesült. A sz.-i református egyházközség igénye — a kereseti (illetőleg panaszbeli) előadásból kitünőleg — ebből a szerződésből ered. Nevezetesen az volt a kereseti előadás, hogy a politikai község ebből a szerződésből folyó kötelezettségének teljesítését tagadta meg akkor, amidőn az addig ennek a szerződésnek alapján történt évi járandóság fizetését 1937 évi január hó 1. napjától beszüntette.