Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Renden bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 119 Cselédügyek. 409 110. vei külön díjazás ellenében nem végezhessen. A cselédi szol­gálaton felül végzett ilyen külön munka ellenértékének megfi­zetése tárgyában a döntés a rendes bíróság hatáskörébe tar­tozik. (1941. okt. 13. — 1941. Hb. 43.) 410. 1907:XLV. t.-c. 62. §. Annak a kérdésnek elbírálásá­nál, vájjon a szolgálat fejében, illetőleg az azonnali hatályú el­bocsátás folytán a le nem szolgált időre követelt díjazás gazda­sági cselédbér-e s hogy ehhez képest a követelés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, nem az a döntő, hogy a felek a szolgálatnak milyen elnevezést adtak, vagy hogy a szolgálatot vállaló személy milyen képesítéssel rendelkezik, hanem az, hogy a szolgálat, vagyis a munkavállaló által tény­legesen betöltött munkakör (a végzett munkák minéműsége) valóban olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd közötti jog­viszonynak. Hb. Ezért magábanvéve annak, hogy K. L. a szerződésben (szei zö­dés-levélben) traktorosként szerepel, továbbá, hogy nevezett lokomobil­kezelöi vizsgával rendelkezik, a hatáskör kérdésének elbírálásánál nincs döntő jelentősége. A Hatáskori Bíróság eddigi állandó gyakorlata szerint a gazdaságban alkalmazott kovácsmester, gépészkovács, gépkezelő, ha kovácsi, illetőleg kovácsi és csak gépkezelői munkát végez, gazdasági cselédnek minősül. Ellenben, ha minősített gépészi munkát teljesít, tehát a gépek szakszerű kezelésén felül azoknak szakszerű szétszedését, összeszerelését és megjaví­tását is végzi, nem tekinthető gazdasági cselédnek. A Hatásköri Bíróság a mai általános technikai ismeretek széleskörű elterjedtségére figyelemmel most már ezen az állásponton túlmenően an­nak megállapításához jutott, hogy a gépek szakszerű szétszedése, össze szerelése és megjavítása sem minősíthető magábanvéve olyan magasabb műveltséget feltételező munkának, amely az 1876. évi XIII. t.-c. 3. §. a) pontjának fogalmi körébe vonva az ilynemű munkát végző személyeket gazdasági cselédi mivoltukból — a megfelelő elméleti képesítés nélkül — kiemelné. Gépésznek — a gépészmérnököktőt eltekintve — csak azt lehet tekin­teni, aki elvégezte a felsőipariskola gépészi osztályát, vagy aki géplaka­tos-tanonc volt, majd vizsgát tett és mint géplakatos keresi kenyerét, va­lamint álalában mindazokat, akik habár megfelelő okirat hiányában, de gyakorlati képzettségüknél fogva magasabb technikai szaktudást, tehát gépészi minősítést feltételező munkára szerződnek és az ilyen munkát ténylegesen el is végzik. (1942. máj. 19. 1942, Hb, 3,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom