Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 117 Cselédügyek. 404—408. vül eső munkát a gazda részére külön díjazás ellenében ne vé­gezhessen. Ilynemű munkának a cselédi szolgálata folytán a cselédre róható munka elvégzése után fennmaradt időre (vasár- és ün­nepnapra) történt elvállalásával és teljesítésével a munkavál­laló a gazdának egyúttal mezőgazdasági napszámosává is vált és ebben a vonatkozásban a munkaadó és a munkavállaló kö­zött a gazda és a mezőgazdasági napszámos közötti és az 1898. évi II. t.-c.-ben szabályozott jogviszony létesült. Hb. Kiskorú V. L. -— gazdasági cselédi minőségének elismerése mel­lett — éppen ebből a gazdasági napszámosi jogviszonyból eredő követe­lését érvényesítette a gazdával szemben, amikor attól kifejezetten a cse­lédi viszonyból eredő szolgálatain felül végzett napszám munkájának el­lenértékét követelte. Az 1898. évi II. t.-c.-nek a gazdasági napszámosokról szóló V. fejeze­tében 46. §. 1. bekezdés alatt foglalt rendelkezés szerint a szerződés a munkaadó és a napszámos között szóval is megköthető. Ebből következik, hogy a gazdasági napszám munka elvállalásával kapcsolatban az idézett t.-c. II. fejezetében előírt alakszerüs-gek be vagy be nem tartásának nincs jogi jelentősége. Az 1898. évi II. t.-c. 72. §-a „mindazon ügyekre nézve" melyek a jelen törvény szerint hatósági intézkedést igényelnek „az említett törvény­szakaszban megjelölt közigazgatási hatóságokat jelöli ki. Az adott esetben a mezőgazdasági napszámbért igénylő munkavállaló egyúttal a munkaadónak gazdasági cselédje is volt. Ebből a gazdasági cselédi jogviszonyból folyóan cselédkönyvvel ellátottnak kellett lennie. A cselédkönyv pedig — a Hatásköri Bíróság megítélése szerint — jelen ügy­ben pótolta az 1898. évi II. t.-c. 1. §-ában megjelölt munkásigazolványt, aminek hiányát a felek az eljárás során különben sem állították. Követ­kezőleg kk. Vizkeleti Lajos munkavállalásával kapcsolatban a most fel­hívott t.-c. 40. §. 2. bekezdésének a közigazgatási hatáskört kizáró ren­delkezése nem alkalmazható. Mindezeknek, valamint az 1898. évi II. t.-c. 72. és 73. §-aiban foglal­taknak egybevetésével azt kellett megállaptíani, hogy kk. V. L. gazda­sági cselédnek a cselédi munkakörén kívül eső gazdasági munkájáért kö­vetelt napszámbér igényének elbírálására a közigazgatási hatóságnak van hatásköre. (1942. ápr. 13. — 1942. Hb. 101.) 407. 1907 :XLV. t.-c. 1. §. 2. bek. Gazdasági cseléd az. aki olyan kertgazdaságban teljesít személyes és folytonos szolgá­latokat, amely a munkaadó személyes szükségleteit messze meghaladóan a munkaadónak hasznothajtó belterjes gazdál­kodása volt. (1941. nov. 10. — 1941. Hb. 53.) 408. 1907:XLV. t.-c. 1. §. 2. bek. Gépész-kovács-soffőr gazda­sági cseléd-e? Annak a kérdésnek ebírálásánál, vájjon a szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom