Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Rendés bíróság és kőéig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 115 Allatában. :m~40J. Cscléáiigyck. 402 Ml. Hb. Az a körülmény pedig, hogy Budapest székesfőváros polgármesterének másodfokban hozott véghatározata azt is tartalmazza, hogy az ellen a ni. kir. Közigazgatási Bírósághoz, panasszal lehet élni s hogy ezt követően a in. kir. Közigazgatási Bíróság a beadott panaszt hatáskörének hiánya miatt visszautasította, magában véve hatásköri összeütközést nem létesített. A hatáskör fennforgásának vizsgálata ugyanis minden hatóságnak legsajátosabb és kizárólagos joga s így azt a kérdést, vájjon az előtte jogorvoslat folytán folyamatba tett ügyben az eljárás hatáskörébe tartozik-e avagy sem, az ügy érdemétől függetlenül elsődlegesen és mindenkor hivatalból teszi vizsgálat tárgyává arra tekintet nélkül, hogy a jogorvoslattal megtámadott alsóbbfokú haósági határozat a jogorvoslat lehetősége tekintetében tartalmaz-e s ha igen, milyen rendelkezést. (1941. nov. 10. — 1941. Hb. 75.) 401. 1907:LXI. t.-c. 26. §. 1. bek. Ha olyan ügyben, amelyben csak a fél fellépése (keresete, kérelme stb.) alapián lehet helye eljárásnak, a felek egyértelműen kijelentik, hogy az ügyükben felmerült, illetőleg felmerültként felterjesztett (bejelentett) hatásköri összeütközés esetének elintézését nem kívánják, az összeütközés elintézése elmarad. Hb. Az adott esetben kötelmi jogviszonyon alapuló követelés érvényesítéséről lévén szó, az eljárás csak a felek keresete alapján foghat helyet. A hatásköri összeütközési felterjesztést tevő k.-i kir. járásbíróság jelentése szerint a hatásköri összeütközés elintézését kérő V. P. ezt a kérelmét visszavonta, báró W. K. pedig ehhez a visszavonáshoz —- hallgatólagosan — hozzájárult. Ennélfogva egyértelmű a felek akaratnyilvánítása arra vonatkozólag, hogy az ügyükben felmerült hatásköri összeütközés elintézését nem kívánják. (1942. febr. 16. — 1941. Hb. 84.) Cselédügyek. 402. 1876:XIU. t.-c. V., VI. és VII. fejezet. E feiezeteknek a napszámosokról rendelkező szabályait a nem gazdasági vagyis a házi napszámosokra ma is alkalmazni kell. (1942. márc. 16. — 1941. Hb. 97.; 1942. ápr. 13. — 1941. Hb. 83.; 1942. máj. 18. — 1942. Hb. 103.) 403. 1907: XLV. t.-c. 1. §. Gazdasági cselédnek minősül a szöllőkezelő (vincellér) akkor, ha másnak szöllőgazdaságában a gazdatiszti végzettséggel felérő tudományos előkészültséget s általában magasabb műveltséget fel nem tételező — a gyakorlat által is elsajátítható — személyes és folytonos szolgálatok elvégzésére legalább is egy hónapi időtartamra bérért szerződik. (1907. évi XLV. t.-c. 1. §., 1876. évi XIII. t.-c. 3. §.) 8*