Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Törvénykezési illeték. 267—279. 65 vagy a felek valamelyikének egyetemes, avagy a levélbe foglalt ügylet tekintetében különös jogutódja. (Kb. 11.617/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 1.) 274. 1914: XLÜI. t.-c. 54. §. Az ügyvédnek a bélyegben lerovandó törvénykezési illetékért való felelőssége akkor is fennáll, ha a tárgyaláson ügyfele képviseletében meghatalmazás nélkül volt jelen, de ügyfele az ügyvéd perbeli cselekményét hallgatólagosan tudomásul vette. (Kb. 6661/1938. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 40.) 275. 1914: XLIII. t.-c. 55. §. (2) bek. A beolvadt részvénytársaságnak az 1914: XLIII. t.-c. 55. §-ának második bekezdésén alapuló kezessége a beolvasztó részvénytársaságra nem háramlik át. (1940. jun. 19. — Kb. 15.672/1939. P. sz. — 2069. E. H. — Pod. 1940. évi 3. f. 88.) 276. 1914:XLIII. t.-c. 62. §. Ha az ugyanazon követelés iránti per több alperes ellen (az egyetemleges fizetési kötelezettséget vállalt készfizető kezesek ellen) nem egy keresettel indult de péregyesítés folyományaként a perbíróság valamennyi ialperestárssal szemben ugyanazon ítéletben döntött, többszöri ítéleti illeték követelésének nincs helye; másként az 1914: XLIII. t.-c. 62. §-a szövegében nem lenne célja az „egy kereset" hangsúlyozásának. Kb. 7696/1936. P. sz. — Ml K. LVIII. évf. 38. §.) 277. 1914: XLÜI. t.-c. 79. §. A szegényjogban részesülő peres fél ellenfele abban az esetben is fel van egyelőre mentve az ügyben felmerült bélyegben járó illeték lerovása alól, ha a perben az 1914: XLIII. t.-c. 79. §-a szerinti illetékfeljegyzésnek pártfogó ügyvéd kirendelése miatt van helye. (1940. szept. 4. — Kb. 9.505/1940. P. sz. — 2093. E. H. — Pod. 1941. évi 2 f. 40.) 278. 1920: XXXIV. t.-c. 98. §. A harmadik személy javára bekebelezett haszonélvezetnek, mint dologi tehernek az értéke az illeték alapjának meghatározása során visszterhes átruházások körében sem csökkentő tényező. (Kb. 8932/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 25.) 279. 111. díjj. 16. t. D. ee. Az 1881: LX. t.-c. 182. §-ának második bekezdése értelmében továbbra is fennmaradó jelzálogjognak az alapja nem az árverést szenvedett korábbi adósnak az ügylete, hanem az árvereztető hitelező és az árverési vevők között létrejött újabb megegyezés s így az eredetileg bekebelezett tartozás nem lehet azonos az árverési vevők által átvállalt tartozással, tehát arra az illeték-díjjegyzék 16. téDüntvéitytár 1941.